4. A BÖLCSESSÉG DICSÉRETE

Az ember maga nem tehet szert bölcsességre

28 ¹Van hely, ahol ezüstöt találnak, olyan hely is akad, hol aranyat mosnak. ²Föld mélyéről hozzák felszínre a vasat, és a kövekből rezet olvasztanak. ³Véget vet az ember (lenn) a sötétségnek, azután feltúrja utolsó zugáig a sziklakőzetet – addig éjszaka borult rá. ⁴Lámpás emberek kifúrják az aknát, úgy csüngenek ottan, lábuk elfelejtve, emberektől távol lebegnek (az űrben). ⁵A kenyérgabona sarjadzik a földből, noha lent alatta tűzzel robbantanak. ⁶Sziklatömbben van a zafír lelőhelye, de még aranypor is található benne. ⁷Olyan ösvény ez, hogy keselyű nem látja, a héja szeme sem tudja kifürkészni. ⁸A büszke vad sem veszi arrafelé útját, nem járt arra még soha oroszlán. ⁹Az ember ráteszi kezét a kövekre, egész alapjukig dúlja a hegyeket. ¹⁰Áttöri a sziklát és tárnát nyit benne, sok-sok drágaságot láthat ott a szeme. ¹¹Felkutatta már a folyóknak forrását, és sok rejtett dolgot napvilágra hozott. ¹²De hát a bölcsesség – ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelőhelye? ¹³Odavivő utat nem ismer az ember, élők országában nem lehet meglelni. ¹⁴Az ősvizek azt mondják: nem lakik bennünk, a tenger megvallja: nálam sincs lakása. ¹⁵Arannyal nem lehet érte megfizetni, és a színezüst sem elég nagy ár érte. ¹⁶Nem lehet megvenni ofiri aranyért, sem ritka ónixért, sem pedig zafírért. ¹⁷Nem érhet föl vele sem arany, sem üveg, aranyedényért sem lehet becserélni. ¹⁸A korallt és kristályt ne is említsük, a bölcsesség ára drágább a gyöngynél. ¹⁹Nem olyan értékes a kusi topáz sem, de még színarannyal sem mérhető össze. ²⁰Honnan is származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lelőhelye? ²¹Fátyol takarja minden élő elől, el van rejtve az ég madarai előtt. ²²Maga az alvilág és a halál is vallja: mi csak hallomásból tudunk róla. ²³Egyedül az Isten ismer hozzá utat, egyedül ő tudja, hol a lelőhelye. ²⁴Mert a szeme ellát a Föld határáig, ő mindent lát, mi az ég alatt van. ²⁵Amikor a szélnek megszabta a súlyát, és a vizeket mércéjével mérte, ²⁶amikor az esőnek korlátot szabott, és a mennydörgések útját kijelölte, ²⁷akkor volt, hogy látta, a súlyát lemérte, megvizsgálta és lehatolt mélyére. ²⁸Az embernek akkor csupán ennyit mondott: „Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bűnt.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet