5 1Járjátok be Jeruzsálem utcáit, nézzetek szét, tudakozódjatok, kutassátok át tereit! Található-e, van-e olyan ember, aki törvény szerint él, és igazságra törekszik? Akkor megbocsátok ennek a városnak! 2Még ha azt mondják is: Él az ÚR! - akkor is hamisan esküsznek! 3Pedig te, URam, az igazságot nézed. Megverted őket, de nem fájt nekik, irtottad őket, de nem akarták megfogadni az intést. Kőkemény maradt az arcuk, nem akartak megtérni. 4Azt gondoltam, hogy csak a nincstelenek ilyen oktalanok, mert nem ismerik az ÚR útját, Istenük törvényét. 5Elmegyek hát az előkelőkhöz, és beszélek velük, ők biztosan ismerik az ÚR útját, Istenük törvényét! De éppen ők törték össze ezt az igát, szaggatták le a köteleket! 6Azért leteríti őket az erdőből kijövő oroszlán, elpusztítja őket a pusztai farkas; párduc ólálkodik városaiknál, széttépi, aki csak kijön onnan. Mert sokszor vétkeztek, súlyosan tévelyegnek. 7Hogyan bocsáthatnék meg neked? Hiszen fiaid elhagytak engem, és nem Istenre esküsznek. Jól tartottam őket, mégis házasságtörők, és parázna nő házában tolongnak. 8Viháncoló ménekké lettek, mindegyik a más feleségére nyerít. 9Ne toroljam meg ezeket - így szól az ÚR -, és ne álljak bosszút az ilyen népen? 10Menjetek föl szőlőhegyeire, és pusztítsátok, de ne vessetek véget neki! Távolítsátok el vadhajtásait, mert nem az ÚRéi azok! 11Bizony, egészen hűtlen lett hozzám Izráel és Júda háza - így szól az ÚR. 12Megtagadták az URat, és ezt mondták: Nincsen ő, nem érhet bennünket veszedelem, nem látunk fegyvert és éhínséget. 13A próféták csak fecsegnek, és nem az ige szól belőlük. Csak ennyibe kell venni őket! 14Azért ezt mondja az ÚR, a Seregek Istene: Mivel ti így beszéltek, most én tűzzé teszem igémet a szádban, ezt a népet pedig fává, hogy megeméssze őket. 15Egy messziről való népet hozok majd ellened, Izráel háza! - így szól az ÚR. Régi nép ez, ősidőből való nép, olyan nép, amelynek nyelvét sem ismered, nem érted, mit beszél. 16Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan hősök. 17Megemészti aratásodat és kenyeredet, megemészti fiaidat és leányaidat, megemészti juhaidat és marháidat, megemészti szőlődet és fügefádat. Erős városaidat pedig, amelyekben bízol, fegyverrel rombolja le. 18De még akkor sem vetek véget nektek - így szól az ÚR. 19Ha pedig azt kérdezik: Miért tette velünk mindezt Istenünk, az ÚR? - akkor így felelj nekik: Ahogyan elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok országotokban, ugyanúgy fogtok idegeneknek szolgálni olyan országban, amely nem a tiétek. 20Mondjátok meg Jákób házának, és hirdessétek Júdában: 21Halljátok csak, oktalan és esztelen nép, amelynek van szeme, de nem lát, van füle, de nem hall! 22Nem féltek engem - így szól az ÚR -, nem remegtek tőlem? Hiszen én szabtam határt homokból a tengernek, örökké tartó gátként, melyet nem hághat át. Ostromolja ugyan, de nem bír vele, hullámai zúgnak, de nem hághatják át. 23De ennek a népnek lázongó és dacos szíve van, állandóan lázadozik. 24Eszükbe sem jut, hogy féljék Istenüket, az URat, aki az őszi és a tavaszi esőt megadja a maga idejében, és biztosítja az aratásra rendelt heteket. 25Bűneitek miatt elmaradnak ezek, vétkeitek miatt elestek e javaktól! 26Mert bűnösök vannak népem között, orvul leselkednek, mint a madarászok, tőrt vetnek, hogy embereket fogjanak. 27Mint a madárral teli kosár, úgy tele van házuk alattomossággal: így lettek hatalmasok és gazdagok. 28Meghíztak, kövérek, gonosz beszédükben nem ismernek határt, nem hoznak ítéletet az árvák ügyében, hogy boldogulhassanak, a szegények igazát nem védik meg. 29Ne toroljam meg ezeket - így szól az ÚR -, és ne álljak bosszút az ilyen népen?! 30Szörnyű és borzasztó dolgok történnek az országban: 31A próféták hazugságot prófétálnak, a papok tetszésük szerint hatalmaskodnak, népem pedig ezt szereti! De mit tesznek majd, ha itt lesz a vég?!