56 (55). ZSOLTÁR. A HÍVŐ BIZALMA

56 ¹(A karvezetőnek a „Távoli istenek galambja” szerint – miktam Dávidtól, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.) ²Légy kegyes hozzám, Uram, mert az emberek eltipornak, folytonos harcban szorongatnak. ³Ellenségeim folyvást lábukkal taposnak, és sokan vannak, akik vesztemre törnek. Állíts talpra, ⁴amely napon elfog a félelem, mivel tebenned bízom. ⁵Dicsőítem Istenben a szavát, Istenben remélek, nem félek, a halandó mit árthatna nekem. ⁶Naphosszat kiforgatják szavaimat, minden gondolatuk az elvesztésem. ⁷Összegyűlnek és körülvesznek, lesik lépteimet, életemre törnek. ⁸Gonoszságuk ellenére megszabaduljanak? Uram, haragodban söpörd el e népeket! ⁹Feljegyezted, Uram, szenvedésem útját, összegyűjtötted tömlőidben könnyeimet. ¹⁰Ellenségeim visszarettennek, amikor téged szólítalak. Tudom, hogy Isten valóban velem van. ¹¹Dicsőítem Istenben a szavát, dicsőítem az Úrban a szavát. ¹²Istenben bizakodom, nem félek, az ember mit árthat nekem? ¹³Tartozom azzal, amit ígértem, Istenem, hálaáldozatot mutatok be neked.

57 (56). ZSOLTÁR

¹⁴Mert életemet kiragadtad a halálból, hogy az élők világosságában járjak Isten előtt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár