Jákob temetése.

50 ¹József ráborult atyjára, sírt fölötte és megcsókolta. ²Azután József megparancsolta a szolgálatában álló orvosoknak, hogy balzsamozzák be atyját. Az orvosok bebalzsamozták Izraelt, ³s ezzel negyven nap telt el. Ennyi időt vett igénybe a balzsamozás. Az egyiptomiak 70 napos gyászt tartottak. ⁴A gyászidő leteltével József így szólt a fáraó környezetéhez: „Ha kegyelmet találtam szemetekben, szóljatok érdekemben a fáraónál. ⁵Atyám esküt vett ki tőlem és azt mondta: »Nézd, nekem meg kell halnom. Temessetek el saját sírboltomban Kánaán földjén, amelyet ott készítettem.« Most tehát fel szeretnénk oda menni, hogy eltemessem atyámat, azután ismét visszatérek.” ⁶A fáraó ezt válaszolta: „Menj fel, temesd el atyádat, ahogy megesketett.” ⁷József tehát elment, hogy eltemesse atyját, vele mentek a fáraó szolgái, házának tisztviselői, Egyiptom földjének minden méltósága, ⁸továbbá József minden hozzátartozója, testvérei és atyjának egész belső személyzete. Csak a gyermekeket, a juhokat és marhákat hagyták hátra Gósen földjén. ⁹Szekerek és lovasok is kísérték őket, így a menet igen nagy volt. ¹⁰Amikor Góren-ha-Atadhoz értek, a Jordánon túlra, nagy ünnepi gyászszertartást tartottak. Hét napig tartó gyászünnepséget rendezett atyjának. ¹¹Mikor a föld lakói, a kánaániták a góren-ha-atadi gyászünnepélyt látták, így szóltak: „Az egyiptomiaknak nagy gyászünnepük van.” Ezért a helyet Abel-Mizrajimnak nevezték el. A Jordánon túl fekszik. ¹²Fiai úgy tettek vele, ahogy megparancsolta. ¹³Fiai elvitték Kánaán földjére és eltemették a machpelai telek barlangjában, Mamrétól keletre, amelyet Ábrahám a hettita Efrontól vásárolt temetőhelynek. ¹⁴Azután József ismét visszatért Egyiptomba: ő, a testvérei és mindazok, akik eljöttek vele atyja temetésére.

József további története.

¹⁵József testvérei atyjuk halála után féltek, és így szóltak: „Mi lesz, ha József ellenségesen viselkedik velünk szemben és megtorolja mind a rosszat, amit tettünk vele?” ¹⁶Ezért elküldtek Józsefhez és ezt üzenték: „Atyád halála előtt meghagyta nekünk, ¹⁷hogy mondjátok Józsefnek: bocsásd meg testvéreid vétkét és bűnét, a rosszat, amit veled tettek. Tehát bocsásd meg atyád Istene szolgáinak vétkét.” József sírt az üzenet hallatára. ¹⁸Azután testvérei maguk mentek Józsefhez, leborultak előtte és így szóltak: „Nézd, szolgáid vagyunk.” ¹⁹De József így beszélt hozzájuk: „Ne féljetek! Vajon Isten helyettese vagyok én? ²⁰Ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította azt, hogy megvalósítsa, ami ma van: életben tartson egy nagy népet. ²¹Tehát ne féljetek, gondoskodom rólatok és gyermekeitekről!” Így vigasztalta őket és barátságosan beszélt hozzájuk. ²²József Egyiptomban maradt: ő és atyja házanépe. József 110 esztendős lett. ²³József meglátta Efraim dédunokáit, Manassze fiának, Machirnak a fiai is József térdén születtek. ²⁴József meghagyta testvéreinek: „Én meghalok. Isten majd meglátogat benneteket és visszavezet ebből az országból arra a földre, amelyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel megígért.” ²⁵Azután megeskette Izrael fiait: „Ha majd Isten meglátogat benneteket, vigyétek el csontjaimat magatokkal!” ²⁶József 110 éves korában halt meg. Bebalzsamozták és Egyiptomban koporsóba helyezték.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet