4 ¹Fiam, a szegénytől el ne vedd kenyerét, s ne hagyd elepedni az elnyomott szemét. ²Ne nézd el, hogyha szenved az éhező, és a tanácstalant ne keserítsd meg. ³A szerencsétlenhez ne légy kemény szívű, ne hagyd epekedni adományod után. ⁴Ne utasítsd el a gyámoltalan szegényt, a szűkölködőtől ne fordítsd el arcod. ⁵Ne fordítsd el szemed a szükségben levőtől, s ne adj neki okot, hogy átkot szórjon rád. ⁶Mert hogyha megátkoz lelke fájdalmában, meghallgatja átkát a Teremtő. ⁷Légy rajta, hogy szeressen az (egész) közösség, s a rangosak előtt hajtsd meg a fejedet. ⁸Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését. ⁹Üldözői elől mentsd meg, kit üldöznek, és ne légy gyáva, amikor ítélkezel. ¹⁰Az árvákhoz olyan légy, mintha apjuk volnál, s mintha férjük volnál, légy olyan az özvegyekhez. Így leszel a Magasságbeli fia, és ő jobban fog szeretni tégedet, mint tulajdon anyád.

A bölcsesség nevel

¹¹A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli. ¹²Aki szereti, az az életet szereti, öröm tölti el, aki reggeltől keresi. ¹³Aki birtokba veszi, dicsőség örököse, és megáldja az Úr, bárhová visz útja. ¹⁴Szentélyben szolgálnak, akik szolgálják őt, és akik szeretik, azok az Úr kedveltjei. ¹⁵Aki rá hallgat, az helyesen ítél, biztonságban van, aki közelében lakik. ¹⁶Aki benne bízik, örökségül kapja, még utódai is örülhetnek neki. ¹⁷Kanyargós utakon vezeti először, hagyja, hogy félelem s rettegés szállja meg. Addig fegyelmezi, míg megbízhat benne, és próbára teszi törvényei révén. ¹⁸Aztán újra egyenes utakon vezérli, s kinyilatkoztatja előtte titkait. ¹⁹Ha eltántorodik, akkor cserben hagyja, s odadobja martalékul szenvedélyeinek.

Álszemérem és emberfélelem

²⁰Fiam, mérd fel helyzetedet és kerüld a rosszat, és saját magadért sose szégyenkezzél. ²¹Van szégyenérzet, ami bűnnek melegágya, s van szégyenérzet, ami dicsőség és kegyelem. ²²Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben, s ne kelljen vesztedre szégyellned magadat. ²³Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. ²⁴Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság pedig a nyelv válaszában. ²⁵Az igazságnak sohase mondj ellent, tudatlanságodért bízvást szégyenkezhetsz. ²⁶Bűnödet ne szégyelld sose megvallani, és ne szegülj szembe a folyó sodrával. ²⁷Félkegyelműnek ne állj szolgálatába, ne keresd a hatalmasok kegyét, ha döntesz. ²⁸Halálod napjáig küzdj az igazságért, maga Isten, az Úr harcol akkor érted. ²⁹Ne légy nagyot mondó, nyelveddel hősködő, mihaszna, és hanyag a munkádban. ³⁰Ne légy a házadban bátor, akár az oroszlán, a szolgáddal szemben pedig gyáva. ³¹Ne nyisd ki a kezed, hogy elvégy valamit, s ne csukd össze, amikor adakoznod kéne.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet