A kölcsön.
29
1Aki másnak kölcsönad, irgalmat gyakorol, aki kezét nyújtja, megtartja a törvényt.
2Adj kölcsön, ha rászorul, embertársadnak, és fizesd vissza idejében, hogyha magad kaptál.
3Tartsd meg szavadat, légy megbízható, s amire szükséged lesz, mind megkapod.
4Sokan talált pénznek tekintik a kölcsönt, és aki segített rajtuk, azt zavarba hozzák.
5Amíg meg nem kapja, kezet csókol neki, és a pénz kedvéért alázattal beszél. A törlesztés idején szép szavakkal tartja, panaszkodik, sír-rí, s az időt okolja.
6Ha végre elszámolnak, alig adja meg a felét, s a kölcsönadó még ennek is örülhet. Ha nem tud fizetni, kútba esik a pénz, s eggyel még több lesz az ellensége. Szidja és átkozza, ezzel fizet neki, tisztelet s köszönet helyett gyalázattal.
7Sokan nem adnak kölcsön, de nem gonoszságból, hanem mert irtóznak a hasztalan viszálytól.
Az alamizsna
8Légy türelmes ahhoz, akit megtört az élet, és ne csak hitegesd az alamizsnával.
9A törvény kedvéért karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha üres kézzel.
10Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda.
11Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál többet használ neked.
12Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból téged,
13s minden erős pajzsnál és nehéz lándzsánál jobban megharcolnak érted az ellenségeddel.
A kezeskedés
14A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja aztán cserben.
15Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda érted.
16A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki megmentette.
17Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség, s mint tenger hulláma, táncoltatta őket.
18Gazdag férfiak váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt hányódtak-vetődtek.
19Bűnös, aki haszonért vállal kezességet, ezzel a saját végzetébe rohan.
20Erőidhez mérten karold fel társadat, de vigyázz magadra, nehogy csapdába ess.
Vendégszeretet
21A legfontosabb az életben a víz és a kenyér, a ruha és a lakás, ami védelmet ad.
22Jobb az ínséges élet védőtető alatt, mint idegen világban az ínycsiklandó falat.
23Akár sok, akár kevés, elégedj meg vele, és ne vendégeskedj idegenben.
24Házról házra járni nyomorult egy élet, mert ahol idegen vagy, be kell fognod a szád.
25Ha idegen vagy, le kell minden szégyent nyelned, s hallgatnod kell a keserű szavakat:
26„Rajta, idegen, terítsd meg az asztalt, és ha van valamid, adj nekem enni.”
27„El veled, idegen, a tisztesség kívánja, a testvérem jött hozzám, szükség van a házra.”
28Tisztességes ember nehezen viseli, ha felhánytorgatják, miért is lakik ott, s mint valami adóst, szidják és átkozzák.
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Előző fejezet
Következő fejezet