Vészkiáltás.

8 ¹Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen. ²Mégis hozzám kiáltanak: „Ismerünk téged, Izrael Istene!” ³Izrael elhagyta, ami javára van, s üldözi az ellensége.

Anarchia, bálványimádás

⁴Királyokat választottak nélkülem, fejedelmeket tudtomon kívül. Ezüstjükből, aranyukból bálványokat csináltak maguknak, azért, hogy elpusztuljanak. ⁵Utálatos a borjúd, Szamária, haragom fellobban ellene. [Mikor tudnak már megtisztulni ⁶Izrael fiai?] Kézműves készítette, bizony nem Isten az; igen, tűz emészti meg Szamária borját. ⁷Szelet vetnek és vihart aratnak. A búza nem hány kalászt, a kalász nem ad lisztet; ami terem mégis, azt idegenek falják fel.

Izrael vesztébe rohan, amikor idegenekhez folyamodik

⁸Elnyelik Izraelt, lám, már a népek között van, olyan, mint egy eldobott cserép. ⁹Mert fölmentek Asszíriába, a magános vadszamárhoz: Efraim pénzen vásárolt szeretőket. ¹⁰Vásároljanak csak a népek közül: majd szétszórom őket; egyhamar nem fognak többé királyokat és fejedelmeket fölkenni.

A lélektelen istentiszteletek ellen

¹¹Hiába szaporítja Efraim az oltárokat, csak arra jók az oltárok, hogy vétkezzék; ¹²hiába írok neki ezer törvényt, úgy tekintik, mintha idegen adta volna. ¹³Ha szeretik az áldozatokat, hát áldozzanak! Az áldozati húst, hát csak egyenek! Az Úr nem leli benne kedvét. Inkább megemlékezik gonoszságukról, és megtorolja vétkeiket, úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba.

A pazarló építkezések ellen

¹⁴Izrael megfeledkezett alkotójáról és palotákat épített; Júda sok erős várost emelt. Nos, tüzet bocsátok városaira, amely megemészti a palotákat is.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet