22
1Ha a tolvajt tetten érik, amikor áttöri a falat, és úgy megütik, hogy belehal, a vérét nem kell megtorolni.
2De ha már napkelte után történt, akkor a tolvaj vérét meg kell torolni. Annak viszont teljes kárpótlást kell fizetnie. Ha nincs miből megtennie, őt magát kell eladni és úgy kifizetni, amit ellopott.
3Ha a lopott állatot még élve megtalálják nála, akár szarvasmarha, akár szamár vagy juh, a kétszeresét kell visszaadni.
Kártérítéssel járó vétségek.
4Ha valaki lelegeltet egy szántóföldet vagy szőlőt, vagy marháját a másiknak a mezejére engedi, hogy az lelegelje, az fizesse meg becslés szerint a mező lelegelt részét. Ha az egész földet lelegeltette, akkor a föld vagy a szőlő legmagasabb hozamát térítse meg a károsítottnak.
5Ha a tűz elterjed, eléri a bozótot, s elpusztítja a kéverakást, az álló termést vagy a szántóföldet, akkor annak, aki a tüzet rakta, kártérítést kell fizetnie.
6Ha valaki pénzt vagy tárgyakat rábíz másra megőrzés végett, s azt ellopják az illető házából, akkor a tolvajnak, ha elfogják, kétszeres kártérítést kell fizetnie.
7Ha a tolvajt nem találják, a ház tulajdonosa jelenjen meg Isten előtt, s ott jelentse ki, hogy nem vette el másnak a javait.
8Minden olyan bűncselekménynél, amely szarvasmarhára, szamárra, juhra, ruhára vagy bármilyen más elveszett dologra vonatkozik, amelyről valaki azt állítja, hogy az övé, a vitát Isten elé kell hozni. Akit Isten bűnösnek nyilvánít, az fizessen kétszeres kártérítést a másiknak.
9Ha valaki megőrzésre átad egy szamarat, szarvasmarhát, juhot vagy egyéb állatot, s az elpusztul, kárt szenved, vagy ellopják úgy, hogy senki sem látja,
10akkor az Úr előtti eskü döntsön kettőjük között, hogy az illető nem vette el a másikét. A tulajdonos vigye el, ami megmaradt, a másiknak nem kell kártérítést fizetnie.
11De ha az ellopott állatot megtalálják nála, fizessen kártérítést a tulajdonosnak.
12Ha vadállat tépte szét és ezt bizonyítani tudja, akkor a kárt nem kell megtérítenie.
13Ha azonban kölcsönkérte a másiktól, és eltörik valamelyik tagja vagy elpusztul, akkor, ha a tulajdonos nem volt jelen, teljes kártérítésre van kötelezve.
14Ha a tulajdonos jelen volt, nem kell kártérítést fizetnie. Ha a tulajdonos kölcsönző, akkor kapja meg a kölcsönzési díjat.
Nemi erőszak.
15Ha valaki egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, elcsábít és vele hál, fizesse meg a jegyajándékot és vegye el.
16De ha az apja nem akarja hozzáadni, fizesse meg azt az összeget, amelyet a hajadonnak jegyajándékul adni szoktak.
Erkölcsi és vallási törvények.
17Jósnőt ne hagyj életben.
18Aki állattal közösül, lakoljon halállal.
19Aki más isteneknek áldozatot mutat be, azon be kell tölteni az átkot.
20Az idegent ne használd ki és ne nyomd el, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban.
21Az özvegyet és árvát ne sanyargassátok.
22Ha durván bántok vele, s ő hozzám kiált, meghallom panaszát,
23és fellobban haragom. Kard által veszítlek el benneteket, hogy asszonyaitok özvegyek, gyermekeitek árvák legyenek.
24Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle kamatot.
25Ha embertársad köntösét zálogba veszed, napszálltakor add vissza neki.
26Ez az egyetlen takarója, amelybe beburkolja testét. Különben mi alatt hálna? Ha hozzám kiált, meghallgatom, mert irgalmas vagyok.
27Istent ne káromold, néped vezetőjét ne átkozd.
A zsenge és az elsőszülött.
28Ne késlekedj felajánlást tenni szérűd bőségéből és új borodból. Fiaid közül az elsőszülöttet add nekem.
29Így kell tenned szarvasmarháddal és juhoddal is. De az elsőszülött hét napig maradjon anyjánál, s csak a nyolcadik napon ajánld fel nekem.
30Legyetek szent emberek előttem. Ezért a ragadozók által széttépett állatot ne egyétek meg, hanem adjátok a kutyáknak.
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Előző fejezet
Következő fejezet