22 1Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért. (2Sám 12,6) 2Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és úgy megverik, hogy meghal, nincs vérbűn miatta. 3Ha reá sütött a nap, vérbűn van miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el tolvajságáért. 4Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érette. 5Ha valaki mezőt vagy szőlőt étet le, úgy hogy barmát elereszti, és az a más mezején legel: mezejének javából és szőlőjének javából fizesse meg a kárt. 6Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyujtotta. 7Ha valaki pénzt vagy edényeket ád felebarátjának megőrzés végett, és ellopják annak a férfiúnak házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétannyit. 8Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát vigyék a bírák eleibe: hogy nem nyújtotta-é ki kezét az ő felebarátja vagyonára. 9Akármi bűn dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, a miről azt mondja: ez az; mindkettőjük ügye a bírák eleibe menjen, és a kit a bírák bűnösnek mondanak, fizessen két annyit az ő felebarátjának. 10Ha valaki szamarat, vagy ökröt, vagy bárányt, vagy akármiféle barmot ád az ő felebarátja gondviselése alá, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgy hogy senki sem látta: 11Az Úrra való esküvés legyen kettejök közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el annak ura, és az semmit se fizessen. 12Ha pedig ellopták tőle: megfizesse az urának. (1Móz 31,39) 13Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul; a széttépettet nem fizeti meg. (1Móz 31,39) 14Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt. 15Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe adatott, bérébe megy. 16Ha valaki hajadont csábít el, a ki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül. (5Móz 22,28.29) 17Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, a mennyi a hajadonok jegyajándéka. 18Varázsló asszonyt ne hagyj életben. 19A ki barommal közösül, halállal lakoljon. (3Móz 18,23;20,15) 20A ki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, megölettessék. (5Móz 17,2-5) 21A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. (3Móz 19,34) 22Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg. (Zak 7,10) 23Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását. 24És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká. 25Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát. (3Móz 25,35-37; Zsolt 15,5; Ezék 18,8) 26Ha zálogba veszed a te felebarátod felső ruháját: naplemente előtt visszaadd azt néki: (5Móz 24,12.13) 27Mert egyetlen takarója, testének ruhája az: miben háljon? Bizony, ha én hozzám kiált, meghallgatom; mert én irgalmas vagyok. 28A bírákat ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd. (Csel 23,3-5) 29Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add. (2Móz 13,2.12) 30Hasonlóképen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolczadik napon nékem add azt. (3Móz 22,27) 31És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt. (3Móz 22,8)