Hiszkija betegsége és gyógyulása.

38 ¹Abban az időben Hiszkija halálosan megbetegedett. Ámoc fia, Izajás próféta elment hozzá és így szólt: „Ezt mondja neked az Úr: Rendezd el ügyeidet, mert nemsokára meghalsz, s nem maradsz életben.” ²Erre Hiszkija arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz: ³„Emlékezz, Uram, hogy hűségesen és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami kedves neked.” Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija. ⁴Ekkor az Úr így szólt Izajáshoz: ⁵„Menj, és mondd meg Hiszkijának: Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam könyörgésedet, és figyelembe vettem könnyeidet, úgyhogy meggyógyítalak: három nap múlva fölmész az Úr templomába és tizenöt esztendővel megtoldom életedet. ⁶Megmentelek Asszíria királyának kezétől, sőt ezt a várost is megoltalmazom.” ⁶Majd így rendelkezett Izajás: „Hozzatok ide egy fügés kalácsot, tegyétek rá a daganatra, s meg fog gyógyulni.” ⁶Hiszkija ekkor megkérdezte: „Mi lesz rá a jel, hogy fölmegyek az Úr templomába?” Izajás így válaszolt: ⁷„Ez legyen neked a jel az Úrtól, hogy megtartja adott szavát: ⁸Nos, visszatérítem az árnyékot annyi fokkal, amennyit már lement a nap az Acház-féle lépcsőfokokon, vagyis tíz fokkal.” Vissza is tért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már lement.

Hiszkija hálaéneke

⁹Hiszkijának, Júda királyának éneke, amikor felépült betegségéből: ¹⁰Így szóltam: Életem napjainak közepén kell alászállnom az alvilág kapuihoz, életem hátralevő éveitől megrabolva. ¹¹Azt gondoltam: Nem látom többé az Urat az élők földjén. És nem láthatok senkit azok közül, akik a földet lakják. ¹²Sátramat lebontják és elveszik tőlem, mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok. Életemet, mint a takács, felgöngyölöd, hogy aztán levághasd a szövőszékről. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem. ¹³Siránkozom egészen reggelig, hogy mint az oroszlán, összetöri minden csontomat. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem. ¹⁴Mint a fecskefióka, úgy csipogok, nyögdécselek, mint a galamb. Szemem bágyadtan tekint a magasba: Végy gondjaidba, légy segítségem! ¹⁵Mit is mondjak neki? Miről beszéljek vele? Ő tette ezt mind velem. Egész életemben dicsőítelek minden szenvedésemért! ¹⁶Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek, ¹⁷még szenvedésem is áldássá vált. Megszabadítottad lelkemet a pusztulás verméből. Hátad mögé vetetted minden vétkemet. ¹⁸Mert az alvilág nem dicsőít téged, és a halál nem magasztal; akik a sírgödörbe szállnak, már nem bíznak hűségedben. ¹⁹Csak aki él, az magasztal, ahogy ma én magasztallak. Az apák hirdessék fiaiknak a hűségedet. ²⁰Uram, siess segítségemre! És engedd, hadd zengjük zsoltárainkat életünknek minden napján, az Úr házában. ^{21 22}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet