32 ¹Íme, igazságosan uralkodik egy király, és a fejedelmek a törvény szerint ítélkeznek.

Az igazságos király uralma

²Olyan lesz mindegyikük, mint a rejtekhely a szél elől, mint a menedék a viharban, mint a patakok vize a szárazságban, és a magas szikla árnyéka a szomjas földön. ³A látók nem csukják be a szemüket, és a hallók füle felfigyel. ⁴Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél. ⁵A balgát nem nevezik többé nemesnek, s nem mondják becsületesnek az álnokot.

Ellentét a balga és a nemes lelkű között

⁶Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezőket, és megtagadja az italt a szomjazóktól. ⁷Az álnok ember fegyverei igen gonoszak: mert gonosz terveket kovácsol, hogy hazug beszéddel tönkretegye a szegényt, még akkor is, ha bebizonyítja igazát. ⁸Ám a nemes nemeshez méltóan gondolkodik, és kitart a nemes dolgokban.

Az elbizakodott asszonyok ellen

⁹Ti könnyelmű asszonyok, figyeljetek! Halljátok meg szavamat! Elbizakodott nők, hallgassatok ide! ¹⁰Esztendő múltán, rövid időn belül remegni fogtok, ti elbizakodottak, mert vége lesz a szüretnek, és a gyümölcsszedés ideje nem jön el többé. ¹¹Reszkessetek, könnyelmű asszonyok, remegjetek, elbizakodottak! Vessétek le ruhátokat, vetkőzzetek le, és öltsetek magatokra gyászruhát! ¹²Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért, a termékeny szőlőkért, ¹³népem szántóföldjéért, amelyet tövis és bojtorján ver föl, és minden boldog otthonért, a boldog városért! ¹⁴Mert üresen állnak a paloták, a zajos város elhagyatott, az Ofel és az Őrhely búvóhellyé lett örökre, vadszamarak tanyája, nyájak legelője.

Az Úrtól jövő szabadulás

¹⁵És újra kiáradt ránk a lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő. ¹⁶Jog lakik majd a pusztaságban, és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben. ¹⁷Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre. ¹⁸Népem békességben lakik majd otthonában, biztonságos hajlékokban, gondtalan nyugalomban. ¹⁹De földre sújtják az erdőt, és a várost megalázzák. ²⁰Ti azonban boldogan vettek majd a vizek partján, és szabadjára engeditek az ökröt és a szamarat.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet