Keresés a Bibliában

Jövendölés Izrael hegyeiről.

36 1Te meg, emberfia, jövendölj Izrael hegyeiről és mondd: Izrael hegyei, halljátok az Úr szavát! 2Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel az ellenség így beszélt felőletek: „Haha, lám, az ősi magaslatok a mieink lettek”, 3azért hát jövendölj. Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel elpusztultatok, körös-körül mindenki eltaposott benneteket, és a többi nép birtokává lettetek, az emberek a nyelvükre vettek és gyaláznak benneteket, 4azért, Izrael hegyei, halljátok az Úrnak, az Istennek a szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek, a pusztuló romoknak és a kihalt városoknak, amelyeket kifosztottak és csúfoltak a szomszéd népek. 5Ezt mondja az Úr, az Isten: Valóban, izzó féltékenységemben a többi népek és egész Edom ellen beszéltem, mivel elfoglalták országomat; káröröm volt a szívükben és megvetés a lelkükben, amiért elpusztították és kifosztották. 6Jövendölj Izrael földjéről, és mondd a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, féltékenységemben és haragomban beszéltem, mivel el kell tűrnötök a népek gyalázkodásait. 7Ezért hát ezt mondja az Úr, az Isten: Fölemelem kezemet, s igazán mondom: a népeknek, amelyek körülöttetek vannak, viselniük kell majd gyalázatukat. 8Ti meg, Izrael hegyei, sarjasszatok ágakat és teremjetek gyümölcsöt népemnek, Izraelnek, mert hamarosan visszatér! 9Mert nézzétek, hozzátok megyek, felétek fordulok, azért megművelnek és bevetnek benneteket. 10Megsokasítom rajtatok az embereket és Izrael egész házát. A városokat lakják majd, s a romokat újra fölépítik. 11Megszaporítok rajtatok embert és állatot, hogy sokasodjanak és legyenek termékenyek. Lakottá teszlek benneteket, mint azelőtt voltatok, és jót teszek veletek, többet, mint azelőtt, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 12Emberek járnak majd megint rajtatok, népem, Izrael; birtokba vesznek titeket, az örökrészük lesztek, és nem fosztod meg őket többé gyermekeiktől. 13Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel azt mondták nektek: Emberfaló vagy és népedet gyermektelenné teszed, 14azért nem eszel többé embert, és nem fosztod meg többé népedet gyermekeitől – mondja az Úr, az Isten. 15A jövőben nem engedem, hogy a népek gyalázkodását halld és a nemzetek gúnyolódását hallgasd, s nem fosztod meg többé népedet gyermekeitől – mondja az Úr, az Isten. 16Az Úr szózatot intézett hozzám: 17Emberfia, Izrael háza a saját földjén lakott, de beszennyezte életmódjával és tetteivel. Életmódja olyan volt előttem, mint a havi tisztulásban szenvedő nő tisztátalansága. 18Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették (az országot). 19Szétszórtam őket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük. 20A népek között, ahova kerültek, megszentségtelenítették szent nevemet, hiszen azt mondják róluk: „Ez az Úr népe, mégis ki kellett az ő földjéről menniük.” 21De tekintettel voltam szent nevemre, amelyet Izrael háza megszentségtelenített a népek között, ahová került. 22Ezért mondd meg Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nem miattatok teszem ezt, Izrael háza, hanem szent nevemért, amelyet megszentségtelenítettetek a népek között, amelyek közé kerültetek. 23Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr – mondja az Úr, az Isten –, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok. 24Kivezérellek benneteket a népek közül, összegyűjtelek minden országból és visszaviszlek saját földetekre. 25Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. 26Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. 27Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok. 28Abban az országban laktok majd, amelyet atyáitoknak adtam, s az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek. 29Megszabadítalak benneteket minden tisztátalanságtól, bőven ellátlak gabonával és nem küldök rátok többé éhínséget. 30Megszaporítom a fák gyümölcsét és a mező termését, hogy ne kelljen többé az éhhalál gyalázatát viselnetek a népek között. 31Akkor majd visszaemlékeztek gonosz útjaitokra és iszonyatos tetteitekre. Megutáljátok saját magatokat bűneitek és gonoszságaitok miatt. 32Nem miattatok teszem ezt – mondja az Úr, az Isten –, jól jegyezzétek meg magatoknak! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt, Izrael háza! 33Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amikor minden bűnötöktől megtisztítalak benneteket, újra benépesítem a városokat, és a romok újra felépülnek. 34Az elpusztult földet újra megművelik, amely csak pusztaság volt, minden arra járó szeme láttára. 35Azt mondják majd: „Ez az elpusztult föld olyan lett, mint az Éden kertje, és az elpusztított, feldúlt, lerombolt városok lakott erődök lettek. 36Akkor a népek, amelyek megmaradtak itt a környéken, megtudják, hogy én, az Úr újra felépítettem, amit leromboltak, és amit letaroltak, azt újra beültettem. Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem.” 37Ezt mondja az Úr, az Isten: Még azt is megengedem, hogy Izrael háza azzal a kéréssel forduljon hozzám, hogy sokasítsam meg őket, mint valami emberekből álló nyájat; 38mint egy szent állatokból álló nyájat, mint egy Jeruzsálemben ünnepekre összegyűlt nyájat. Romokban heverő városaitok így telnek meg emberek nyájával. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF