Keresés a Bibliában

Híradás Jeruzsálem ostromáról.

24 1A 9. esztendő tizedik hónapjának tizedik napján az Úr szózatot intézett hozzám: 2Emberfia, a mai napot jól jegyezd meg magadnak, mert Babilon királya a mai napon támadta meg Jeruzsálemet. 3Mondj ezért példabeszédet a lázongó nemzedéknek! Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Tégy fel a tűzre egy üstöt, s önts bele vizet! 4Tégy bele húsdarabokat, ízes falatokat, combot és lapockát, töltsd meg jó csontokkal! 5A legjavát válaszd ki a nyájból! Tégy alá fát, forrald fel, hogy még a csontok is megfőjenek, amik benne vannak. 6Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj a vérontás városának, a megrozsdásodott üstnek, amelyről nem lehet a rozsdát eltávolítani. Vedd ki az egyik darabot a másik után! Nem vetnek rá sorsot. 7Mert a vér, amelyet kiontott, megmarad benne, kopár sziklára öntötte ki, nem a földre öntötte, hogy befödhetné a por. 8Hogy felszítsam haragomat és bosszút állhassak, kopár sziklára öntöttem a vért, amelyet kiontott, hogy ne lepje be semmi. 9Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj a vérontás városának! Nagy máglyát rakok. 10Hordj össze sok fát, gyújtsd meg a tüzet, főzd meg a húst, főjön meg teljesen, és a csontok emésztődjenek meg! 11Aztán tedd föl az üstöt üresen a tűzre, hogy érce áttüzesedjen, a szenny elolvadjon rajta, s a rozsda leperegjen. 12A sok rozsda azonban a tűztől sem pergett le róla. 13Meg akartalak tisztítani tisztátalanságod szennyétől, de nem lettél tiszta, nem tisztultál meg szennyedtől. Nem is leszel tiszta mindaddig, amíg ki nem töltöm rajtad haragomat. 14Én, az Úr mondtam ezt, s szavam beteljesedik. Semmit sem engedek el, nem irgalmazok és nem engesztelődöm meg. Útjaid és tetteid szerint ítélkezem fölötted – mondja az Úr, az Isten.

A próféta feleségének halála.

15Az Úr szózatot intézett hozzám: 16Emberfia, nézd, elveszem tőled hirtelenül szemed gyönyörűségét. De ne keseredj el és ne sírj, könnyeid ne folyjanak! 17Sóhajts halkan, ne tarts halotti gyászt; turbánodat tedd föl a fejedre, sarud legyen a lábadon, ne takard el szakálladat és ne edd az emberek kenyerét! 18Reggel szóltam a néphez, s este meghalt a feleségem. Másnap reggel a kapott utasítás szerint jártam el. 19A nép így szólt hozzám: „Nem magyarázod meg, hogy mit jelent számunkra, amit teszel?” 20Ezt válaszoltam: „Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 21Szólj Izrael házához: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, megszentségtelenítem szentélyemet, erőtök forrását, büszkeségetek tárgyát, szemetek fényét, lelketek gyönyörűségét. Fiaitok és lányaitok, akiket hátrahagytatok, kard élén vesznek el. 22És ti is úgy tesztek majd, mint ahogy én tettem: nem takarjátok be szakállatokat, nem eszitek az emberek kenyerét, 23turbánotok a fejeteken lesz, sarutok a lábatokon, nem jajgattok és nem siránkoztok. Elpusztultok bűneitek miatt, és csak egymás előtt sóhajtoztok majd. 24Ezekiel meg jel lesz nektek: Ugyanazt teszitek pontosan ti is, amit ő tett. És amikor ez bekövetkezik, megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.” 25Emberfia, azon a napon, amikor majd megfosztom őket erejük forrásától, büszkeségük tárgyától, szemük fényétől, lelkük gyönyörűségétől, fiaiktól és lányaiktól, 26azon a napon majd egy menekült érkezik hozzád, hogy erről hírt adjon neked. 27Azon a napon nyíljék meg a szád, és beszélj a menekült előtt: beszélj és ne légy többé néma! Jel leszel számukra, és akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF