Gyűjtés a jeruzsálemi híveknek.

8 ¹Ismertetjük veletek, testvérek, Isten kegyelmét, amellyel elárasztotta Macedónia egyházait. ²A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükből és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt. ³Tanúskodom mellettük, hogy erejükhöz mérten, sőt erejükön felül is önként adakoztak. ⁴Kérve kérték tőlünk a kegyet, hogy részt vehessenek a szentek megsegítésében. ⁵Minden reményünket felülmúlva, szinte magukat adták oda, elsősorban az Úrnak, azután Isten akaratából nekünk. ⁶Ezért arra kértük Tituszt, hogy amint elkezdte, fejezze is be nálatok a jótékonyság művét. ⁷Ti mindenben kitűntök: a hitben, a szóban, a tudásban, minden buzgólkodásban és az irántunk táplált szeretetben; tűnjetek ki tehát a jótékonykodásban is. ⁸Nem parancsként mondom, hanem mások buzgóságára hivatkozva szeretetetek őszinteségét akarom kipróbálni. ⁹Hiszen ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok. ¹⁰Erre nézve tanácsot adok nektek, mert javatokra válik. Tavaly óta nemcsak hogy megkezdtétek a gyűjtést, hanem őszinte szándékotokat is megmutattátok. ¹¹Most hát gyakorlatban is hajtsátok végre, hogy a készséges akarat tehetségetekhez mérten tetté váljon. ¹²Ha az akarat készséges, aszerint tetszik (az Istennek), amije van, nem aszerint, amije nincs. ¹³Nem azért kell gyűjteni, hogy mások megszabaduljanak a szükségtől, ti meg bajba jussatok, hanem az egyenlőségért. ¹⁴Most az ő szükségüket a ti bőségetek enyhíti, hogy majd az ő bőségük nektek szolgáljon szükségetekben segítségül, s így (a javak) kiegyenlítődjenek. ¹⁵Az Írásban is az áll: „Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, aki meg keveset, nem szűkölködött.” ¹⁶Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét hasonló buzgóságra hangolta irántatok! ¹⁷Engedett felszólításomnak, sőt mivel buzgósága még nagyobb volt, önszántából utazott hozzátok. ¹⁸Vele küldjük azt a testvért is, akit az evangélium hirdetéséért minden egyházban dicsérnek. ¹⁹De nemcsak dicsérik, hanem az egyházak kísérőnkül is rendelték a jótékonyság megszervezésében, amelyet az Úr dicsőségére saját akaratunkból vállaltunk. ²⁰El akartuk kerülni, hogy valaki megrágalmazzon a gondunkra bízott bőséges adomány miatt. ²¹A becsületre ugyanis vigyázunk nemcsak Isten, hanem az emberek előtt is. ²²Velük küldtük még azt a testvérünket is, akinek buzgóságát sokféle dologban gyakran kipróbáltuk, s aki most irántatok való bizalma folytán még buzgóbb. ²³Ami Tituszt illeti, ő kísérőm, nálatok pedig munkatársam; ami a testvéreket illeti, ők az egyházak küldöttei, Krisztus dicsősége. ²⁴Tanúsítsatok szeretetet irántuk, és bizonyítsátok be az egyházak színe előtt, hogy a veletek való dicsekvésem nem alaptalan.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet