5 ¹Minden főpapot az emberek közül választanak, s az emberekért rendelnek Isten szolgálatára, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért. ²Képes arra, hogy megértéssel legyen a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, hiszen ő maga is erőtlenséggel teli. ³Ennek okán nemcsak a népért, hanem önmagáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni. ⁴Senki sem szerezheti meg önmagának ezt a méltóságot, csak az, akit Isten meghív, mint Áront.
⁵Ugyanúgy Krisztus sem önmagát dicsőítette meg azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólt hozzá: Te a fiam vagy, ma nemzettelek téged. ⁶Ahogy másutt is mondja: Te pap vagy örökre, Melkizedek rendje szerint. ⁷Ő testi élete napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma volt arra, hogy megszabadítsa őt a halálból, és istenfélelméért meghallgatásra talált. ⁸Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből tanulta meg az engedelmességet, ⁹és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.

KNB SZIT STL BD RUF KG