⁵³Ekkor Jézust a főpaphoz vezették. Összegyűltek mind a főpapok, a vének és az írástudók. ⁵⁴Péter messziről követte, be egészen a főpap palotájának udvarába, és leült a szolgák közé. Melegedett a tűznél.
⁵⁵A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák, de nem találtak. ⁵⁶Sokan tettek ellene hamis tanúvallomást, a vallomások azonban nem egyeztek. ⁵⁷Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis tanúvallomást tették ellene: ⁵⁸„Mi hallottuk, amikor ezt mondta: »Én le fogom rombolni ezt a kézzel csinált Templomot, és három nap alatt másikat építek, olyat, amit nem emberi kéz épített.«” ⁵⁹De vallomásuk így sem egyezett.
⁶⁰A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól:
– Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?
⁶¹Ő azonban hallgatott, és semmit sem válaszolt. Ismét hozzá fordult a főpap, és megkérdezte:
– Te vagy a Messiás, az Áldottnak a Fia?
⁶²Jézus így válaszolt:
– Én vagyok. És meg fogjátok látni az Emberfiát, amint a Mindenható jobbján ül, és eljön az ég felhői között.
⁶³Erre a főpap megszaggatta ruháit, és így szólt:
– Mi szükségünk van még tanúkra? ⁶⁴Hallottátok az istenkáromlást! Mi a véleményetek?
Azok pedig egyhangúan kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra. ⁶⁵Akkor néhányan elkezdték leköpdösni, arcát betakarni és ütlegelni, és ezt mondták neki:
– Most prófétálj!
A szolgálattevők pofonokkal köszöntötték.
⁶⁶Péter lenn volt az udvaron. Arra jött a főpap egyik szolgálója. ⁶⁷Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette, és így szólt:
– Te is a Názáreti Jézussal voltál.
⁶⁸Ő azonban tagadta, és ezt mondta:
– Nem ismerem. Nem értem, mit beszélsz.
És kiment az előcsarnokba. [És megszólalt a kakas.] ⁶⁹A szolgáló ismét meglátta, és újra mondani kezdte az ott állóknak:
– Ez közülük való.
⁷⁰De ő ismét tagadta.
Egy kis idő múlva az ott állók mondták Péternek:
– Bizony, közülük való vagy, hiszen galileai vagy te is.
⁷¹Ekkor átkozódni és esküdözni kezdett:
– Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!
⁷²És nyomban másodszor is megszólalt a kakas. Péternek eszébe jutott, amit Jézus mondott neki
– „Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem” –, és sírva fakadt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

⁵⁴Miután elfogták, elvitték, és bekísérték a főpap házába.
Péter távolról követte őket. ⁵⁵Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük. ⁵⁶Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt:
– Ez is vele volt!
⁵⁷Ő azonban tagadta:
– Asszony, nem ismerem!
⁵⁸Röviddel ezután másvalaki látta meg, és rászólt:
– Te is közülük való vagy!
– Ember, nem vagyok! – válaszolta Péter.
⁵⁹Körülbelül egy órával később még valaki erősködni kezdett:
– Bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való!
⁶⁰Péter így szólt:
– Ember, nem tudom, mit beszélsz!
Abban a pillanatban, amikor még beszélt, megszólalt a kakas. ⁶¹Ekkor az Úr megfordult, és rátekintett Péterre. Péter visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: „Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” ⁶²Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.
⁶³Azok a férfiak, akik őrizték, gúnyolták és verték. ⁶⁴Bekötötték a szemét, és ezt kérdezték tőle:
„Prófétálj! Ki ütött meg?” ⁶⁵És sok más szidalmat is szórtak rá.
⁶⁶Amint megvirradt, összegyűlt a nép véneinek tanácsa, a főpapok és az írástudók, bekísértették a nagytanács elé, ⁶⁷s ezt mondták:
– Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk! Ezt mondta nekik:
– Ha megmondom nektek, nem hiszitek, ⁶⁸ha pedig én kérdezlek titeket, nem válaszoltok. ⁶⁹De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia Isten hatalma jobbján.
⁷⁰Erre mindannyian ezt mondták:
– Akkor hát te vagy Isten Fia?!
– Ti mondjátok, hogy az vagyok – mondta nekik. ⁷¹Azok pedig ezt mondták:
– Mi szükségünk van még tanúvallomásra? Hiszen magunk hallottuk az ő szájából.

KNB SZIT STL BD RUF KG

¹³Először Annáshoz vitték, aki apósa volt Kaifásnak, aki főpap volt abban az esztendőben. ¹⁴Kaifás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak: „Jobb, ha egy ember hal meg a népért.”
¹⁵Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal együtt a főpap palotájába. ¹⁶Péter pedig kívül állt az ajtónál. Kiment tehát a másik tanítvány, a főpap ismerőse, és szólt az ajtónál álló szolgálónak, és bevitte Pétert. ¹⁷Az ajtónál álló szolgáló ekkor így szólt Péterhez:
– Nem ennek az embernek a tanítványa vagy te is?
– Nem vagyok az – mondta.
¹⁸Ott álltak a szolgák és a templomőrök, akik tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek. Péter is ott állt köztük, és melegedett.
¹⁹A főpap pedig tanítványai és tanítása felől kérdezte Jézust. ²⁰Jézus így válaszolt neki:
– Én nyilvánosan szóltam a világhoz. Mindig a zsinagógában és a Templomban tanítottam, ahol a zsidók mindannyian összejönnek, és titokban nem beszéltem semmit. ²¹Miért kérdezel engem? Kérdezd meg azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik! Ők jól tudják, mit mondtam.
²²Amikor ezt mondta, az ott álló szolgák közül az egyik arcul ütötte Jézust, és így szólt:
– Így felelsz a főpapnak?
²³Jézus így válaszolt neki:
– Ha rosszat mondtam, bizonyítsd be, hogy rossz volt, ha pedig jót mondtam, miért ütsz engem?
²⁴Annás ezután megkötözve elküldte Kaifáshoz, a főpaphoz.
²⁵Simon Péter pedig ott állt, és melegedett. Ekkor így szóltak hozzá:
– Ugye te is az ő tanítványa vagy? Ő tagadta, és ezt mondta:
– Nem vagyok az.
²⁶A főpap egyik szolgája, annak a rokona, akinek Péter levágta a fülét, így szólt:
– Ugye téged is láttalak vele együtt a kertben?
²⁷Péter ismét tagadta, és akkor nyomban megszólalt a kakas.

KNB SZIT STL BD RUF KG