¹¹Jeruzsálemben bement a Templomba. Miután mindent megnézett – mivel már későre járt –, kiment a Tizenkettővel Betániába.
¹²Másnap, amikor elindultak Betániából, megéhezett. ¹³Messziről meglátott egy zöldellő fügefát. Odament, hátha talál rajta valamit. De amikor odaért, semmit sem talált rajta, csak levelet, ugyanis még nem jött el a fügeérés ideje. ¹⁴Jézus így szólt a fához: „Senki ne egyék rólad gyümölcsöt soha többé!” Tanítványai hallották ezt.
¹⁵Jeruzsálembe értek. Bement a Templomba, és hozzálátott, hogy kiűzze azokat, akik a Templomban árusítottak és vásároltak. Felborította a pénzváltók asztalait, a galambárusok székeit, ¹⁶és nem engedte, hogy valaki edényt vigyen át a Templomon. ¹⁷Azután tanította őket, és ezt mondta: „Nincs megírva: Az én házamat úgy hívják majd: az imádság háza minden nép számára? Ti pedig rablók barlangjává tettétek.”
¹⁸Meghallották ezt a főpapok és az írástudók, és keresték a módját, hogyan pusztítsák el. Féltek ugyanis tőle, mert tanítása magával ragadta az egész sokaságot. ¹⁹Amikor beesteledett, kimentek a városon kívülre.
²⁰Reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, látták, hogy gyökerestül kiszáradt. ²¹Péter visszaemlékezve így szólt hozzá:
– Nézd, rabbi, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt!
²²Jézus így válaszolt nekik:
– Higgyetek Istenben! ²³Bizony, mondom nektek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: „Emelkedjél fel, és vesd magad tengerbe!” –, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik, annak meg is adatik.

KNB SZIT STL BD RUF KG