3
1Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Lüszaniasz volt;
2Annás és Kaifás főpapok idején Isten szólt Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.
3Ő elindult, és hirdette a Jordán egész környékén a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára,
4ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében:
Egy kiáltó hangja a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!
5Minden hasadék töltessék fel, minden hegy és halom tűnjön el! A kanyargós út legyen egyenes, a göröngyös sima!
6Akkor majd minden halandó meglátja az Istentől jövő üdvösséget.
7A tömegnek, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelje őket, ezt mondta:
– Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett benneteket, hogy meneküljetek a közeledő harag elől?
8Teremjetek a megtéréshez méltó gyümölcsöt, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: „A mi atyánk Ábrahám!” Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak.
9A fejsze már a fák gyökerén. Minden fát, ami nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.
10A tömeg megkérdezte tőle:
– Akkor hát mit tegyünk?
11Így válaszolt nekik:
– Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs; és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék!
12Vámszedők is mentek hozzá, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén megkérdezték:
– Mester, mit tegyünk?
13Nekik ezt mondta:
– Csak annyit hajtsatok be, amennyi meg van szabva!
14Megkérdezték tőle a katonák is:
– És mi mit tegyünk? Nekik ezt mondta:
– Senkit se félemlítsetek meg vagy vádoljatok hamisan, és elégedjetek meg a zsoldotokkal!