3 ¹Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Heródes pedig Galilea negyedes fejedelme, Fülöp, a testvére Itúrea és Trachonitisz tartomány negyedes fejedelme, és Lizániász Abilína negyedes fejedelme, ²Annás és Kaifás főpapok alatt, elhangzott az Úr igéje Jánoshoz, Zakariás fiához, a pusztában. ³S ő elment a Jordán egész környékére, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára,

⁴amint írva van Izajás próféta beszédeinek könyvében:
»A pusztában kiáltónak szava:
‘Készítsétek az Úr útját,
tegyétek egyenessé ösvényeit!

⁵Minden völgyet betöltenek,
minden hegyet és halmot elhordanak;
ami görbe, egyenes lesz,
a göröngyös pedig sima úttá:

⁶és meglátja minden test Isten üdvösségét’«.

⁷Így szólt tehát a sokasághoz, amely kiment, hogy megkeresztelkedjen nála: »Viperák fajzata! Ki tanított titeket menekülni a jövendő haragtól? ⁸Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcseit, és ne mondogassátok magatokban: ‘Ábrahám a mi atyánk’. Mert mondom nektek: Isten képes ezekből a kövekből is fiakat támasztani Ábrahámnak. ⁹A fejsze már a fák gyökerén fekszik. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.«
¹⁰Ekkor megkérdezte őt a tömeg: »Mit cselekedjünk tehát?« ¹¹Ő ezt felelte nekik: »Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek nincsen; és akinek ennivalója van, hasonlóképpen tegyen.« ¹²Odajöttek a vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek, és megkérdezték tőle: »Mester! Mit cselekedjünk?« ¹³Ő ezt válaszolta nekik: »Semmit ne követeljetek azon felül, ami elő van írva nektek.« ¹⁴Megkérdezték őt a katonák is: »Hát mi mit cselekedjünk?« Azt mondta nekik: »Senkit se bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal.«

KNB SZIT STL BD RUF KG