8Ezért, bár Krisztusban nyíltan megmondhatnám neked, hogy mi a teendő,
9a szeretet okán inkább kérlek én, a megvénült Pál, aki most Krisztus Jézus foglya is.
10Fiamért, Onészimoszért kérlek, akit bilincseimben nemzettem,
11aki egykor haszontalan volt számodra, most azonban számodra is, számomra is hasznos.
12Úgy küldöm most vissza hozzád, mint a saját szívemet.
13Szívesen magamnál tartottam volna, hogy az evangéliumért viselt bilincseimben helyetted szolgáljon nekem,
14de beleegyezésed nélkül semmit sem akartam tenni, hogy jótéteményed ne kényszerből fakadjon, hanem önként.
15Talán azért távozott el tőled egy időre, hogy visszakapd őt mindörökre,
16már nem mint rabszolgát, hanem többet, mint szolgát: mint szeretett testvért. Számomra nagyon is az, de mennyivel inkább neked, emberileg, s az Úrban is.
17Azért, ha társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem.
18Ha pedig valamivel megkárosított vagy tartozik, írd az én számlámra!
19Én, Pál írom a saját kezemmel: én fogom megfizetni. Azt mondanom se kell, hogy a te adósságod felém nem más, mint te magad.
20Bizony, testvér, tedd meg nekem ezt a szolgálatot, hadd könnyebbüljön meg a szívem Krisztusban!