10
1Nem szeretném, ha figyelmen kívül hagynátok, testvérek, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, mindnyájan átmentek a tengeren,
2és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben.
3Mindnyájan ugyanazt a lelki táplálékot ették,
4és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, ugyanis abból a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. A kőszikla Krisztus volt.
5Ennek ellenére többségükben nem lelte kedvét Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában.
6Ezek az események javunkra szóló figyelmeztetésül történtek, hogy ne kívánjunk gonosz dolgokat, amint ők kívántak.
7Ne váljatok bálványimádóvá, mint közülük némelyek, amint írva van: Leült a nép enni, inni, és felkelt táncolni.
8De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és egyetlen napon huszonháromezren pusztultak el.
9Krisztust se kísértsük, ahogyan közülük némelyek kísértették, és elpusztultak a kígyóktól.
10De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszejtette őket a pusztító angyal.
11Ezek okulásunkra történtek velük, és figyelmeztetésül írták meg nekünk, akik számára elérkezett az idők vége.
12Aki tehát azt gondolja, hogy szilárdan áll, vigyázzon, hogy el ne essék!
13Emberi erőt meghaladó kísértés nem ért benneteket. Isten hűséges, és nem hagyja, hogy erőtökön felül kísértést szenvedjetek; sőt a szabadulás útjáról is gondoskodik a kísértéssel együtt, hogy el tudjátok viselni.