10 1Nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, testvérek, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren, 2s mind megkeresztelkedtek Mózesre, a felhőben és a tengerben. 3Mindnyájan ugyanazt a lelki ételt ették, ugyanazt a lelki italt itták. 4Ittak ugyanis a lelki sziklából, amely kísérte őket, s a szikla Krisztus volt. 5De legtöbbjükben nem telt kedve az Istennek, ezért odavesztek a pusztában. 6Ez mind intő példa lett számunkra, hogy ne kívánjuk a rosszat, mint ahogy ők megkívánták. 7Ne legyetek bálványimádóvá, mint néhányan közülük, ahogy az Írás mondja: „Leült a nép enni, inni, aztán fölkelt táncolni.” 8Ne is vétsünk a tisztaság ellen, mint némelyek közülük, ezért egyetlen nap huszonháromezren meghaltak. 9Ne kísértsük az Urat, mint néhányan kísértették, ezért kígyók pusztították el őket. 10Ne is zúgolódjatok, mint néhányan zúgolódtak, ezért lesújtott rájuk a pusztító angyal. 11Mindez előkép a számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk. 12Aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, nehogy elessék. 13Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok.