Öregember könyörgése

71 ¹Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! ²Ments meg, szabadíts meg irgalmasan! Fordítsd felém füledet, és segíts meg! ³Légy erős kősziklám, ahova mindig fölmehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram. ⁴Istenem, ments meg a bűnösök kezéből, az álnok és erőszakos emberek markából! ⁵Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, URam, bizodalmam ifjúkorom óta. ⁶Te voltál támaszom születésem óta, te hoztál ki anyám méhéből, téged dicsérlek szüntelen. ⁷Sokan csodálkoznak rajtam, mert te vagy erős oltalmam. ⁸Szám dicséreteddel van tele, dicsőítelek mindennap. ⁹Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el! ¹⁰Mert ellenségeim azt mondják rólam, akik életemre törnek, így tanácskoznak: ¹¹Elhagyta őt Isten, üldözzétek, fogjátok meg, mert nincs, aki megmentse! ¹²Ó, Isten, ne légy távol tőlem, Istenem, siess segítségemre! ¹³Megszégyenülve vesszenek el, akik ellenem támadnak! Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik vesztemre törnek! ¹⁴Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged. ¹⁵Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket. ¹⁶Az ÚRnak, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem, egyedül a te igazságodat emlegetem. ¹⁷Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat. ¹⁸Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. ¹⁹Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem? ²⁰Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem. ²¹Igen naggyá teszel, hozzám fordulsz, és megvigasztalsz. ²²Én is magasztallak hárfával hűségedért, Istenem! Lantot pengetve éneklek neked, Izráel Szentje! ²³Ujjong az ajkam, ha neked zenghet, lelkem is, amelyet megváltottál. ²⁴Nyelvem is mindennap emlegeti igazságodat, mert szégyen és gyalázat érte azokat, akik vesztemre törtek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár