8Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. 9Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. 10Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. 11Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant. 12A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket. 13Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal. 14Dörgött az ÚR az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. 15Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki.
64 1Ahogy a tűz lángra lobbantja a rőzsét, és felforralja a tűz a vizet, úgy ismertesd meg nevedet ellenségeiddel: reszkessenek tőled a népek, 2ha majd váratlanul félelmetes dolgokat művelsz: ha majd leszállsz, hogy meginogjanak előtted a hegyek. 3Soha senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért.