A jó pásztor

10 ¹Bizony, bizony, mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; ²de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. ³Neki ajtót nyit az őr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. ⁴Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. ⁵Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.
⁶Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik. ⁷Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja. ⁸Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk. ⁹Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legelőre talál. ¹⁰A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.
¹¹Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. ¹²Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, az látva, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és szétkergeti őket. ¹³A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal. ¹⁴Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ¹⁵ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a juhokért.

KNB SZIT STL BD RUF KG