¹⁰Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, ¹¹telve Isten dicsőségével; ragyogása hasonló volt a legértékesebb drágakőhöz, a kristályfényű jáspishoz, ¹²fala nagy volt és magas, tizenkét kapuja volt, előttük tizenkét angyal, és a kapukra nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: ¹³kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, és nyugat felől három kapu. ¹⁴A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. ²¹A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
²²Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma. ²³És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: ²⁴a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. ²⁵Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz. ²⁶A népek oda viszik be kincseiket és gazdagságukat, ²⁷tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.

KNB SZIT STL BD RUF KG