10Lélekben elragadott egy nagy magas hegyre és megmutatta a mennyből, Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, 11mely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. 12Széles, magas fala volt, tizenkét kapuval. A kapuk fölött tizenkét angyal és a kapukon nevek, Izrael tizenkét törzsének neve. 13Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, nyugat felől három kapu. 14A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. 21A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy: mindegyik kapu egy-egy drágagyöngyből. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. 22Templomot nem láttam benne. Az Úr, a mindenható Isten, és a Bárány a temploma. 23A városnak nincs szüksége sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg, fénye pedig a Bárány. 24Világosságában járnak a nemzetek, és a föld királyai hódolnak neki. 25Kapuit nem zárják be soha, hiszen nincs is ott éjszaka. 26Kincseikkel és értékeikkel neki adóznak a nemzetek. 27De nem léphet be oda tisztátalan szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.