1 ¹Az Énekek Éneke Salamontól.

²Csókoljon engem szája csókjával!
Hisz szerelmed bornál is édesebb!

³Keneteid illata kellemes,
neved kiöntött olaj,
ezért szeretnek téged a lányok!

⁴Vonj engem magad után, siessünk
keneteid illata után!
Vezess, ó király, a kamrádba,
vigadjunk és örvendezzünk veled,
magasztaljuk szerelmedet, amely bornál is édesebb!
Méltán szeretnek téged!

⁵Lebarnult vagyok, mégis szép, Jeruzsálem leányai!
Olyan, mint Kedár sátrai, mint Salamon kárpitjai.

⁶Ne csodáljatok azért, hogy lebarnultam,
hogy a nap megbarnított!
Anyám fiai nehezteltek rám,
szőlőt őriztettek velem,
a magam szőlőjét azonban nem őriztem!

⁷Mondd meg nekem, lelkem szerelmese,
hol legeltetsz, merre delelteted nyájadat,
hogy ne kelljen kóborolnom
társaid nyájai körül!

⁸Ha nem tudsz eligazodni, te legszebb a nők közt,
indulj és menj el a nyáj nyomán,
és legeltesd gidáidat a pásztorok sátrai mellett! –

⁹A fáraó szekerébe fogott lovaimhoz
hasonlítalak téged, kedvesem!

¹⁰Szépek orcáid, mint a gerlicéé,
és nyakad, mint a gyöngyfüzér!

¹¹Aranyláncocskát készítünk számodra
ezüstszemekkel kirakva. –

¹²Miközben a király nyugvóhelyén pihen,
nárduszom illatát árasztja.

¹³Olyan a kedvesem hozzám, mint a mirhatáska:
a keblemen pihen az éjjel.

¹⁴Olyan a kedvesem hozzám, mint a ciprusfürt
Engedi szőlőhegyén. –

¹⁵De szép vagy, szerelmem, de szép vagy!
Szemeid olyanok, mint a galambok. –

¹⁶De szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörűséges!
Üde zöld a fekvőhelyünk,

¹⁷cédrusok a házunk gerendái,
ciprus borítja falunkat.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő fejezet