A vőlegény és a menyasszony találkozása

1 ¹Énekek éneke. Salamoné. ²Csókoljon meg engem szája csókjaival: Szerelmed jobb a bornál! ³Jó illata van olajodnak, neved, mint a kiöntött olaj; ezért szeretnek téged a lányok. ⁴Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged! ⁵Jeruzsálem lányai! Én barna vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon szőnyegei. ⁶Ne nézzétek, hogy milyen barna vagyok, a nap sütött le engem. Anyám fiai haragudtak rám, szőlőt őriztettek velem; a magam szőlőjét nem őriztem. ⁷Mondd meg nekem te, kit lelkemből szeretek, hol legeltetsz, délben hol deleltetsz? Miért keresgéljelek társaid nyájainál? ⁸Ha nem tudod, ó, asszonyok szépe, indulj el nyájam nyomán, és legeltesd kecskéidet a pásztorok tanyáinál! ⁹A fáraó kocsijába fogott paripákhoz hasonlítalak, kedvesem! ¹⁰Két orcád bájos a láncocskák közt, nyakad a gyöngysorokban. ¹¹Aranyláncokat készítünk neked ezüstgolyócskákkal. ¹²Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát. ¹³Mint egy köteg mirha, mely keblemen nyugszik, olyan az én szerelmesem. ¹⁴Mint a ciprusfürt Én-Gedí szőlőiben, olyan az én szerelmesem. ¹⁵De szép vagy, kedvesem, de szép vagy! Szemeid galambok. ¹⁶Szép vagy te is, szerelmesem, gyönyörű vagy! Fekvőhelyünk üde zöld. ¹⁷Cédrusok házunk gerendái, mennyezete ciprusfa.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő fejezet