67
1A karvezetőnek. Hárfára. Zsoltár. Ének.
2Irgalmazzon nekünk Isten
és áldjon meg minket!
Ragyogtassa arcát felettünk,
3hogy megismerjük utadat a földön,
minden nemzet lássa szabadításodat.
4Áldjanak téged a népek, Isten,
áldjanak téged a népek valamennyien!
5Örvendjenek és ujjongjanak a nemzetek,
mert igazsággal ítéled a népeket,
és kormányozod a földön a nemzeteket.
6Áldjanak téged a népek, Isten,
áldjanak téged a népek valamennyien!
7A föld megadja gyümölcsét;
Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk,
8áldjon meg minket Isten,
a föld minden határa félje őt!
Jegyzetek
67,1 A sátoros ünnep aratási hálaéneke (vö. MTörv 16,13-15). Feltehetően nem sokkal a babiloni fogság után keletkezett.
67,2 Követi a papi áldást (Szám 6,22-27) és a templomi liturgia szövegeit.
67,3 Utadat: az a mód, ahogyan Isten az emberi történelemben megmutatkozik.
67,4 A pogányok is meghívást kaptak arra, hogy megismerjék Izrael Istenének igaz voltát és igazságosságát. Isten ajándékai és az üdvösség mindenkinek szól.