Keresés a Bibliában

5 1A karvezetőnek. Fuvolára. Dávid zsoltára.

2Figyelj szavamra, Uram,
halld meg panaszomat!

3Méltasd figyelmedre kiáltásomat,
én királyom és én Istenem!

4Mert hozzád intézem imádságomat,
Uram, halld meg hajnalban szavamat,
korán reggel eléd állok és rád vetem pillantásom.

5Bizony, Istenem, te nem kedveled a gonoszságot;
Gonosz ember melletted nem marad meg,

6a hamisak nem állhatnak meg szemed előtt.

7Gyűlölöd valamennyi gonosztevőt,
a hazudozókat mind elpusztítod.
Utálja az Úr a vérontó s álnok embert.

8Én azonban nagy irgalmadban bízva,
bemegyek hajlékodba;
Irántad való félelemmel leborulok szent templomod előtt.

9Uram, vezess engem igazságodban, ha rám tör ellenségem,
tedd egyenessé előttem utadat.

10Mert szájukban nincs igazság,
a szívük hiábavalóság,
a torkuk nyitott sír, nyelvük járása álnok.

11Isten, mondd ki fölöttük ítéletedet,
saját terveikben bukjanak meg!
Sok istentelenségük miatt űzd el őket,
mert haragra ingereltek téged, Uram.

12De örvendezzenek azok, akik benned bíznak,
oltalmazd őket és megdicsőülnek benned,
akik szeretik neved.

13Mert te, Uram, az igazakat megáldod,
jóakaratodat pajzsként borítod rájuk.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

5,1 Egyéni panaszdal a babiloni fogság utáni időkből. A reggeli áldozatnál a templomban egy üldözött elpanaszolja esetét Isten előtt. Rövid, türelmetlen, Istenhez intézett szavakkal kezdődik, akit ő – és ezt külön hangsúlyozza – már reggel felkeres.

5,5 Isten előtt csak az igaz ember állhat meg.

Következő zsoltár