¹²Rosszal fizetnek nekem a jóért,
árvaságba döntik lelkemet.

¹³Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem,
böjttel sanyargattam magamat,
és imádságom feléjük fordult bensőmben.

¹⁴Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának,
szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.

¹⁵De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek,
tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.

¹⁶Elszéledtek de nem nyugszanak,
kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak,
vicsorgatják rám fogukat.

¹⁷Uram, mikor tekintesz rám?
Mentsd meg gonoszságuktól éltemet,
az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.

¹⁸Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben,
a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.

¹⁹Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim,
akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.

²⁰Mert nem békésen beszélnek,
és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.

²¹Kitátják ellenem szájukat,
és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«

²²Uram, te láttad; ne maradj csendben,
Uram, ne távozzál tőlem!

²³Ébredj fel és figyelj ítéletemre,
én Istenem, Uram, az én ügyemre!

²⁴Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem,
hogy ne örvendjenek rajtam,

²⁵és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!«
Ne mondhassák: »Felfaltuk!«

¹⁰Még jó barátom is, akiben reméltem,
aki kenyeremet ette, felemelte sarkát ellenem.

KNB SZIT STL BD RUF KG