20
1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2A szorongatás napján hallgasson meg téged az Úr,
oltalmazzon meg Jákob Istenének neve!
3Küldjön neked szentélyéből segítséget,
és Sionból nyújtson védelmet!
4Emlékezzék meg minden áldozatodról,
és találja égő áldozatodat kövérnek!
5Bánjon veled szíved szerint,
és váltsa valóra minden tervedet!
6Hadd örvendjünk szabadításodnak,
hadd emeljünk zászlót Istenünk nevében!
Teljesítse az Úr minden kérésedet!
7Már tudom: fölkentjének az Úr győzelmet adott;
Szent egéből meghallgatta,
hatalmas jobbja megsegíti.
8Ezek harci szekereikben, azok lovaikban,
mi pedig az Úr, a mi Istenünk nevében keresünk segítséget.
9Ők lehanyatlanak és elhullanak,
mi azonban fölkeltünk és állunk szilárdan.
10Uram, tartsd meg a királyt,
és hallgass meg azon napon, amelyen hozzád kiáltunk!
Jegyzetek
20,1 Királyzsoltár a fogság előtti időkből. A király éppen háborúzni készül. Ital- és ételáldozatot mutat be a templomban, hogy Jahve jóindulatát biztosítsa (vö. 1 Sám 7,9).
20,2 Áldozatbemutatás közben kórus zengi a közbenjáró könyörgést.
20,10 A görög szöveg szerint javítva (a héber szövegben: Uram, adj nekem győzelmet!).