43

¹Dísze az égbolt a magasban;
az ég szépségének látványa milyen dicső!

²A felkelő nap, amikor megjelenik, hirdeti,
hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!

³Perzseli délben a földet,
ki tudja hőségét elviselni?
Izzó tüzelővel megtelt kemencénél

⁴háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket,
tüzes sugarakat lövell,
és fényben úszva megvakítja a szemet.

⁵Nagy az Úr, aki azt alkotta,
az ő parancsára siet pályáján.

⁶A hold is mindenkor a maga idejében
mutatja az időt, és jel örök időkre.

⁷A hold jelzi az ünnepnapot,
világító az, amely telte után megfogyatkozik,

⁸– az ő neve szerint van a hónap –
majd csodás módon növekszik töltéig.

⁹Magasságbeli harci fegyver az,
amely dicsőn ragyog az égbolton.

¹⁰Az ég dísze a csillagok pompája,
beragyogja velük az Úr a világot a magasból.

¹¹A Szent szavára rendben állnak,
és nem lankadnak őrhelyükön.

¹²Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját,
mert igen gyönyörű az a pompájában,

¹³átfogja az eget nagyszerű ívével,
a Magasságbeli keze feszítette ki.

¹⁴Parancsa által sietteti a havat,
és szaporán küldi el ítélete villámait,

¹⁵ezért nyílnak meg a tárházak,
és repülnek ki a felhők, mint a madarak.

¹⁶Fölségében helyezte el a felhőket,
és tördeli össze a jégeső szemeit.

¹⁷Megrendülnek a hegyek tekintetétől,
és akarata szerint fúj a déli szél,

¹⁸mennydörgésének szava felriasztja a földet,
s az északi vihar, a szelek összecsapása.

¹⁹Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat,
s az leereszkedik, mint a szálló sáska.

²⁰Csodálja a szem fehér színének szépségét,
és elámul a szív a hullásától.

²¹Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre,
s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorján tüskéi.

²²Fúj a hideg északi szél,
mire kristállyá fagy a víz színe,
bevon minden állóvizet,
és mintegy páncéllal borítja a tavat.

²³Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát,
és mint a tűz, elégeti a zöldet.

²⁴Gyógyulás minderre a felhők csepegése,
a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.

²⁵Szavára eláll a szél,
akaratával csendesítette le a világtengert,
és helyezte el benne az Úr a szigeteket.

²⁶Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeiről,
ha hallunk róluk, szinte elámulunk.

²⁷Nagyszerű csodadolgok vannak benne:
állatok és mindenféle szörnyetegek különböző fajai,
iszonyatos teremtmények!

²⁸Általa ér az út sikeres véghez,
és szava rendez el mindent.

²⁹Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen.
A beszéd vége pedig: ő van mindenben!

³⁰Ha dicsőítjük, meddig jutunk el?
Hisz ő hatalmasabb minden művénél!

³¹Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas,
csodálatos az ő ereje!

³²Dicsérjétek az Urat, amennyire tőletek telik,
mert ő még többre méltó,
és csodálatos az ő fensége!

³³Áldjátok az Urat, magasztaljátok őt, amennyire tudjátok,
mert nagyobb minden dicséretnél!

³⁴Akik magasztaljátok őt, kapjatok új erőre,
ne lankadjatok, mert el nem éritek!

³⁵Ki látta őt, hogy le tudná írni,
és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettől fogva van?

³⁶Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb,
mert keveset láttunk műveiből.

³⁷Mindezt azonban az Úr alkotta,
és bölcsességet adott a jámboroknak.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet