40

¹Nagy vesződség jutott minden embernek,
és súlyos iga Ádám fiainak!
Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét,
addig a napig, amíg el nem temetik őket
mindenek anyjába,

²gondolatuk és szívük aggodalma,
reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig

³– az olyané, aki trónján ül dicsőségben,
és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,

⁴azé, aki bíbort és koronát visel,
és az olyané is, aki durva darócba öltözik –,
nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás,
a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.

⁵Amikor pedig ágyán megpihen,
éjjeli álom zavarja gondolatait,

⁶alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál,
máris rémképekkel küszködik,

⁷megzavarodik lelke látomásától,
mintha háború napján menekülnie kellene,
s amikor megmenekül, felébred,
és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.

⁸Minden élő mellett, az embertől az állatig,
s a bűnösök mellett hétszeresen is,

⁹ott terem még:
a halál és a vérontás, a viszály és a pallos,
az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.

¹⁰Mindezek az igaztalanok miatt vannak,
és miattuk lett a vízözön is.

¹¹Mind, ami földből van, visszatér a földbe,
mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.

¹²Minden vesztegető ajándék
és igaztalan dolog elenyészik,
de a becsületesség örökké megáll.

¹³Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás,
elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.

¹⁴Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan,
a bűnösök azonban végképp elenyésznek.

¹⁵A gonoszok sarjának nem sok a hajtása,
mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.

¹⁶Minden víz mellett növényzet zöldell,
de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.

¹⁷A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom,
s a jótékonyság örökre megmarad.

¹⁸Édes a béres élete, ha beéri a magáéval,
és kincset találsz benne.

¹⁹A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet,
de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.

²⁰A bor és a zene felvidítja a szívet,
de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.

²¹A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt,
de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.

²²A szépség és a báj kívánatos a szemednek,
de túltesz rajtuk a zöld vetés.

²³Jó, ha van barát és társ a maga idejében,
de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.

²⁴A testvérek segítségül vannak a szükség idején,
de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.

²⁵Az arany és az ezüst támasza a lábnak,
de mindkettőnél többet ér a jó tanács.

²⁶A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet,
de mindkettőn túltesz az Úr félelme.

²⁷Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány,
és nem kell mellé támaszt keresni.

²⁸Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom,
és leple felülmúl minden dicsőséget.

²⁹Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő,
mert jobb meghalni, mint másra szorulni!

³⁰Nem megy életszámba annak a férfinak az élete,
aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik.

³¹A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől!

³²Jólesik a koldulás a balga szájának,
de a belsejét tűz emészti!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet