Keresés a Bibliában

1 1Szofoniáshoz, annak a Kúsinak a fiához, aki Gedaljának volt a fia, aki meg Amarjának, Hiszkija fiának volt a fia, a következő szózatot intézte az Úr Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban.

2»Bizony elpusztítok én mindent
a föld színéről
– mondja az Úr. –

3Elpusztítok embert, állatot,
elpusztítom az ég madarait és a tenger halait;
és romlás jön az istentelenekre,
és kiirtom én az embert a föld színéről
– mondja az Úr. –

4És kinyújtom kezemet Júdára
és Jeruzsálem minden lakójára,
és kiirtom erről a helyről Baált maradéktalanul,
szolgáinak nevével és papjaival együtt.

5És azokat, akik a háztetőkön az ég seregét imádják,
és azokat, akik imádják ugyan az Urat és rá esküsznek,
de Melkomra is esküsznek,

6és azokat, akik elfordultak az Úrtól,
s akik nem keresik az Urat,
sem nem törődnek vele.«

7Hallgassatok el az Úr Isten színe előtt,
mert közel van az Úr napja,
mert áldozatot készített az Úr,
és megszentelte meghívottjait!

8»Ez történik majd akkor,
az Úr áldozatának napján:
megfenyítem majd a fejedelmeket,
a királyfiakat és mindazokat,
akik idegen ruhába öltöznek,

9és megfenyítem azon a napon mindazokat,
akik kihívó módon átlépik a küszöböt,
s akik gonoszsággal és csalárdsággal
töltik meg Uruknak, Istenüknek házát.

10Azon a napon – mondja az Úr –,
majd vészkiáltás hangzik a Halkapu felől,
és jajveszékelés az Újváros felől,
és nagy robaj a dombok felől.

11Jajveszékeljetek csak, Mozsár lakói,
mert elpusztult Kánaán egész népe,
elvesztek mindazok, akik ezüstöt mértek.

12Azon a napon majd lámpással átkutatom Jeruzsálemet,
és meglátogatom a férfiakat,
akik olyanok, mint a seprőjére ülepedett bor;
s akik azt gondolják magukban:
‘Nem tesz az Úr jót, és nem tesz rosszat sem!’

13Kincsük akkor majd prédára jut,
házuk pusztaságra.
Építsenek bár házakat,
nem laknak majd bennük;
ültessenek bár szőlőket,
nem isszák majd borukat!«

14Közel van az Úr nagy napja;
közel bizony, hamarosan elérkezik!
Keserves hang hallatszik az Úr napján,
szorong majd akkor a hős is.

15Harag napja lesz az a nap,
szorongatás és szükség napja,
veszedelem és nyomorúság napja,
sötétség és homály napja,
felhő és vihar napja,

16trombita és harsona napja a megerősített városok ellen
és a magas bástyák ellen!

17Szorongást bocsátok akkor majd az emberekre,
és járásuk olyan lesz, mint a vakoké,
mert vétkeztek az Úr ellen.
Vérük kiömlik, mint a por,
belük pedig, mint a szemét.

18Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket
az Úr haragjának napján;
bosszújának tüze megemészti az egész földet,
bizony hamar véget vet a föld valamennyi lakosának.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

1,1 A fogság után egyre nagyobb súlyt fektettek a családfákra, hogy a néphez való tartozást igazolják.

1,2 A teremtett világ sorsa elválaszthatatlanul összefonódik az emberével, osztoznia kell az ember büntetésében.

1,7 Liturgikus felhívás a csendre.

1,8 Utalás átvett pogány szokásokra.

1,11 A »völgy« lakónegyed Jeruzsálemben.

Következő fejezet