Keresés a Bibliában

8 1Amikor pedig lejött a hegyről, nagy tömeg követte őt.
2És íme, odajött egy leprás, leborult előtte és azt mondta: »Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!« 3Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: »Akarom, tisztulj meg!« Erre az mindjárt megtisztult a leprától. 4Ekkor Jézus azt mondta neki: »Vigyázz, senkinek se szólj erről, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnakés ajánld föl az adományt, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.«
5Amikor pedig bement Kafarnaumba, odajött hozzá egy százados és kérlelte őt: 6»Uram, a szolgám a házamban fekszik bénán, és rettenetesen kínlódik.« 7Azt mondta neki: »Megyek és meggyógyítom.« 8De a százados így válaszolt: »Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. 9Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, beosztott katonák vannak alattam, és ha azt mondom az egyiknek: ‘Menj!’, elmegy, vagy a másiknak: ‘Gyere!’, odajön, a szolgámnak pedig: ‘Tedd ezt!’, megteszi.« 10Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott, és azt mondta követőinek: »Bizony, mondom nektek: Izraelben nem találtam ekkora hitet senkinél. 11Mondom nektek: Sokan érkeznek majd keletről és nyugatról, s letelepszenek Ábrahámmal és Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában. 12Az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!« 13Ezután Jézus így szólt a századoshoz: »Menj, és legyen úgy, ahogyan hitted.« És meggyógyult a szolgája abban az órában.
14Mikor ezután Jézus bement Péterházába, látta, hogy annak anyósafekszik és lázas. 15Megérintette a kezét, mire elhagyta a láz. Fölkelt és felszolgált neki.
16Amikor beesteledett, odahoztak hozzá sok ördögtől megszállottat. Kiűzte szavával a lelkeket, azokat pedig, akiknek valami bajuk volt, meggyógyította,

17hogy így beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
‘Ő a mi gyengeségeinket magára vette,
és betegségeinket hordozta’
.

18A körülötte levő tömeg láttán Jézus megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra. 19Akkor odajött hozzá egy írástudó és azt mondta neki: »Mester, követlek téged, ahová csak mész.« 20Jézus azt felelte neki: »A rókáknak odújuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét.«
21A tanítványai közül egy másikazt kérte tőle: »Uram, engedd megnekem, hogy előbb elmenjek, éseltemessem az apámat.« 22DeJézus azt felelte neki: »Kövess engem, hagyd a halottakra, hogy eltemessék a halottaikat.«
23Amikor beszállt a bárkába, követték őt a tanítványai. 24És íme, olyan nagy vihar támadt a tengeren, hogy a bárkát elborították a hullámok. Ő pedig aludt. 25Odajöttek és felkeltették: »Uram, ments meg, elveszünk!« 26Ő azt mondta nekik: »Miért vagytok gyávák, ti kishitűek?« Majd fölkelt, rászólt a szelekre és a tengerre, s nagy csendesség lett. 27Az emberek pedig elcsodálkoztak és így szóltak: »Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?«
28Amikor a túlpartra értek, a gadaraiak vidékére, elébe jött két megszállott. A sírokból jöttek ki, nagyon veszélyesek voltak, ezért senki sem mert azon az útonjárni. 29S azok íme, így kiáltottak: »Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?«
30Messze tőlük egy nagy disznócsorda legelészett. 31Az ördögök kérlelték őt: »Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.« 32Azt mondta nekik: »Menjetek.« Azok kimentek és belebújtak a disznókba. És íme, lezúdult az egész konda, le a meredekről a tengerbe, és megfulladtak a vízben. 33A kondások pedig elfutottak a városba, és hírül vittek mindent, a megszállottakkal történteket is. 34És íme, az egész város kijött Jézus elé. Amikor meglátták őt, kérlelték, hogy menjen máshová a határukból.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

8,20 Emberfia: a Messiás egyik megjelölése (Dán 7,13). Nem akart politikai Messiás lenni, nem erővel akart uralkodni. Inkább Emberfiának nevezte magát, aki azért jött, »hogy szolgáljon és életét adja váltságul sokakért« (Mk 10,45).

Előző fejezet Következő fejezet