13
1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz:
2»Az olyan embert, kinek teste bőrén színbeli különbség, vagy kelés, vagy valami fehér folt, vagyis lepraszerű kiütés támad, el kell vinni Áronhoz, a paphoz, vagy valamelyik fiához.
3Ha az megnézve a kiütést a bőrön, azt látja, hogy szőre fehérszínűvé változott, s a kiütés felszíne mélyebb, mint a test többi bőre, akkor leprás kiütés az, s mondja ki az illető felett az elkülönítő ítéletet.
4Ha azonban csak fénylő fehér folt van a bőrön, de az nem mélyebb, mint a többi test, s a szőr színe a régi, akkor zárassa el őt a pap hét napig;
5a hetedik napon aztán nézze meg, s ha a kiütés nem terjedt tovább, s nem haladta meg a bőrön a múltkori határokat, akkor ismét zárassa el újabb hét napig;
6a hetedik napon aztán nézze meg: ha a kiütés homályosabb lett, s nem terjedt tovább a bőrön, akkor nyilvánítsa tisztának, mert kelés az. Az illető mossa ki ruháit, és tiszta lesz.
7Ha azonban továbbterjed a kelés, miután a pap az illetőt megnézte és tisztának nyilvánította, akkor vigyék el őt ismét hozzá,
8ő meg ítélje tisztátalannak.
9Ha leprás kiütés támad valakin, vigyék el az illetőt a paphoz,
10s az nézze meg őt. Ha fehér folt van a bőrön, s az megváltoztatta a szőr színét, s maga az eleven hús is kilátszik,
11idült, a bőrbe rögzött leprának kell azt ítélni. Nyilvánítsa tehát őt a pap tisztátalannak, ne is zárassa el, mert nyilvánvalóan tisztátalan.
12Ha azonban a lepra rohamosan tör ki a bőrön és ellepi az egész bőrt tetőtől talpig, bármerre tekint a szem,
13nézze meg őt a pap, s ítélje teljesen tiszta leprában levőnek, mivel az egészen fehérré változott, s ennélfogva az illető tiszta.
14Mihelyt azonban eleven hús mutatkozik rajta,
15ítélje őt a pap tisztátalannak és számítsák a tisztátalanok közé, mert az eleven hús, ha lepra van rajta, tisztátalan.
16De ha ismét fehérré változik, s ellepi az egész embert,
17nézze meg őt a pap és ítélje tisztának.
18Ha a test bőrén fekély volt, s az meggyógyult,
19de a fekély helyén fehér vagy vörhenyes folt támad, vigyék az illetőt a paphoz.
20Ha az azt látja, hogy a kiütés helye mélyebb a többi húsnál, s a szőr fehérré változott, ítélje tisztátalannak, mert leprás kiütés támadt a fekélyen.
21Ha azonban a szőr színe a régi, a folt homályos, s nem mélyebb a körülötte levő húsnál, zárja el őt hét napig:
22ha továbbterjed, ítélje őt leprásnak,
23ha pedig megállapodik a helyén, akkor a fekély sebhelye az, s az illető tiszta.
24Ha a test bőrét tűz égette meg, s amikor az meggyógyult, sebhelye fehér vagy vörhenyes,
25nézze meg a pap, s ha szőre íme, fehérré változott, s helye mélyebb a többi bőrnél, ítélje tisztátalannak az illetőt, mert leprás kiütés támadt a sebhelyen.
26Ha pedig a szőr színe nem változott meg, s a kiütés nem mélyebb a többi húsnál, s a kiütés színe homályos, zárja el az illetőt hét napig,
27s a hetedik napon nézze meg: ha a kiütés továbbterjedt a bőrön, ítélje tisztátalannak az illetőt;
28ha azonban a fehér folt megállapodott a helyén, s nem elég élénk, az égés helye az, ítélje tehát az illetőt tisztának, mert égési heg az.
29Ha egy férfinak vagy asszonynak kiütése támad a fején vagy a szakállában, nézze meg az illetőt a pap,
30és ha a hely mélyebb a többi húsnál, a haj pedig szőke, s a szokottnál vékonyabb, ítélje tisztátalannak, mert a fej vagy a szakáll leprája az.
31Ha azonban azt látja, hogy a var felszíne egyenlő a körülötte levő hússal, a haj pedig fekete, zárja el az illetőt hét napig,
32s a hetedik napon nézze meg: ha a var nem terjedt, s a hajnak megvan a maga színe, s a kiütés felszíne egyenlő a többi hússal,
33az illető borotválkozzék meg, kivéve a var helyén és zárják el másik hét napig.
34Ha a hetedik napon az látszik, hogy a kiütés megállapodott a helyén, s nem mélyebb a húsnál, ítélje tisztának az illetőt: mossa ki ruháit, s tiszta legyen.
35Ha azonban a tisztának nyilvánítás után a var továbbterjed a bőrön,
36ne is vizsgálja többé, szőkévé változott-e a szőr, minthogy nyilvánvalóan tisztátalan az illető.
37Ha azonban a var megállapodott, s a szőr fekete, tudja meg, hogy az illető meggyógyult, s ítélje bízvást tisztának.
38Ha egy férfi vagy asszony bőrén fehér folt támad,
39nézze meg őket a pap: ha azt találja, hogy a fehér folt homályosan fehérlik a bőrön, tudja meg, hogy nem lepra az, hanem fehérszínű sömör, s az illető tiszta.
40Ha egy férfi fejebúbján kihullik a haj, az illető kopasz és tiszta;
41ha elöl hull ki a haj, az illető elöl kopasz és tiszta.
42Ha azonban a hátul levő kopaszságon vagy az elöl levő kopaszságon fehér vagy vörhenyes folt támad, akkor az lepra, amely ennek az embernek a fején vagy homlokán támadt.
43A papnak meg kell őt vizsgálnia. Ha megállapítja, hogy az ember tarkóján vagy homlokán olyan vörhenyes folt támadt, amilyen a bőrlepra,
44akkor az ember leprás és tisztátalan. A papnak ki kell nyilvánítani, hogy tisztátalan, hogy a fején megtámadta a lepra.
45Mindaz pedig, akit a lepra tisztátalanná tett, megszaggatott ruhában s hajadon fővel járjon, száját fedje be kendővel, s kiáltsa ezt magáról: ‘Tisztátalan, tisztátalan!’
46Mindaddig, amíg leprás és tisztátalan, egyedül lakjon, a táboron kívül.
47Ha lepraszerű folt támad egy gyapjú- vagy lenruhán,
48a láncfonalon vagy a vetülékfonalon, vagy pedig valamelyik bőrön vagy bőrből készült holmin,
49s a rajtuk levő folt fehér vagy vörhenyes: leprának kell tartani és meg kell mutatni a papnak.
50Az, miután megnézte, zárassa el hét napig;
51a hetedik napon aztán nézze meg újra, s ha azt találja, hogy terjedt, akkor makacs lepra az: tisztátalannak ítélje azt a ruhát vagy egyebet, amin található,
52s azért égettesse el tűzzel.
53Ha pedig azt látja, hogy nem terjedt,
54akkor parancsolja meg, hogy mossák ki azt, amin a kiütés van, s zárassa el ismét hét napig.
55Ha akkor azt látja, hogy régi színét nem nyerte vissza, noha a kiütés nem terjedt, akkor ítélje tisztátalannak, s égettesse el tűzzel, mivel lepra lepte el az egész ruhát vagy felszínét.
56Ha pedig a ruha kimosása után a kiütés helye elhomályosodott, akkor szakítsa azt le és válassza el az éptől;
57ha aztán előtűnik azokon a helyeken, amelyek azelőtt nem voltak foltosak, akkor terjedő, vándorló lepra az: el kell égetni tűzzel;
58ha nem mutatkozik, mosassa ki a tiszta részt másodszor is vízzel, s az tiszta lesz.
59Ez a törvény a gyapjú- és a lenruha, a láncfonal és a vetülékfonal s minden bőrből készült holmi leprájáról, hogy mi módon kell őket tisztáknak vagy tisztátalanoknak ítélni.«
Jegyzetek
13,1 A bibliai szóhasználat sokféle bőrbetegséget nevez leprának. Az istentiszteletről való kizárásról ill. a visszafogadásról a papok döntenek (vö. Mt 8,4). Az itt következő törvények a papoknak adtak eligazítást az egyes esetek elbírálásához. A betegek gondozásáról nem esik szó.
13,1 A beteget elkülönítik, hogy a betegség alakulását megfigyelhessék.
13,45 A beteget kitaszították a társadalomból, gyászruhát kellett viselnie. Ezek a törvények szabályozták a bőrbetegségekben szenvedők és a leprások sorsát az újszövetségi korban is.
13,47 Ha rongyon vagy bőrön a bőrbetegségekhez hasonló foltok jelentek meg, elégették.