1
1Szólította az Úr Mózest, és így szólt hozzá a bizonyság sátrából:
2»Szólj Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Ha valaki áldozati ajándékot mutat be közületek az Úrnak, és vágóállatot, azaz szarvasmarhát vagy aprómarhát mutat be áldozati ajándékul,
3és áldozati ajándéka egészen elégő áldozatul bemutatott szarvasmarha, akkor hibátlan hímet mutasson be. Vigye a bizonyság sátrának ajtajához, hogy kedvessé tegye magát az Úr előtt.
4Aztán tegye rá kezét az áldozat fejére, hogy az kedves legyen, és engesztelést szerezzen neki.
5Majd vágja le a bikát az Úr előtt, Áron fiai, a papok pedig áldozzák fel a vérét: öntsék rá körben arra az oltárra, amely a sátor ajtaja előtt van.
6Aztán húzzák le az áldozat bőrét, tagjait pedig vágják darabokra.
7Majd tegyenek tüzet az oltárra. Először rakjanak rá fát,
8arra pedig rakják rá a szétvágott tagokat, valamint a fejet és mindazt, ami a májra tapad
9– a beleket, s a lábszárakat mossák meg vízben –, végül égesse el a pap mindezt az oltáron, egészen elégő áldozatul, kedves illatul az Úrnak.
10Ha aprómarha az áldozati ajándék, azaz juh vagy kecske, éspedig egészen elégő áldozat, akkor hibátlan hímet mutasson be.
11Vágja le az oltárnak északra néző oldalánál, az Úr előtt, a vérét pedig Áron fiai öntsék körben az oltárra.
12Aztán válasszák el a tagokat, a fejet, és mindazt, ami a májra tapad, és rakják rá a fára, az alá meg tegyenek tüzet.
13A beleket és a lábszárakat mossák meg vízben. Végül mutassa be, égesse el a pap az oltáron az egészet, egészen elégő áldozatul, kedves illatul az Úrnak.
14Ha madár, gerle vagy galambfióka az Úrnak egészen elégő áldozatul szánt áldozati ajándék,
15akkor vigye azt a pap az oltárhoz, tekerje fejét a nyakához, vágjon sebet rajta, és csurgassa vérét az oltár oldalára.
16Aztán dobja a begyét és tollait az oltár keleti oldalára, arra a helyre, ahová a hamut szokták önteni,
17a szárnyait pedig törje meg, s anélkül, hogy összevagdalná és késsel feldarabolná, égesse el az oltáron a tűzre rakott fán: egészen elégő áldozat az, kedves illatú tűzáldozata az Úrnak.
Jegyzetek
1,1 Ezek a fejezetek a papok és a laikusok szerepét szabályozzák az áldozatbemutatásnál.
1,1 A fölajánló az állat fejére teszi a kezét, ezzel jelzi, hogy az állat az ő tulajdona, és most Isten tulajdonába megy át. A fölajánló maga vágja le az állatot. Ezt a fogság után a papoknak tartották fenn. A madarak a szegények áldozatául szolgáltak.