Keresés a Bibliában

39Ejtesz-e prédát az oroszlánnak,
és betöltöd-e kölykei étvágyát,

40amikor búvóhelyükön meglapulnak
és odújukban leselkednek?

41Ki készíti el a hollónak eledelét,
amikor fiókái Istenhez kiáltanak
és étel nélkül röpdösnek?

39

1Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét?
Figyeled-e a szarvastehén fajzását?

2Számon tartod-e vemhességük hónapjait,
és tudod-e ellésük idejét?

3Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.

4Fiaik elválnak, elmennek legelőre,
elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.

5Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon,
és ki oldotta el köteleit?

6A pusztát rendeltem házául,
a sós sivatagot lakóhelyéül.

7Megveti a város zsivaját,
és nem hallja a hajcsár kiáltását.

8Felkutatja legelőjét: a hegyeket,
és minden zöldet felkeres.

9Akar-e neked szolgálni a vadmarha?
Meghál-e a jászolodnál?

10Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel?
Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?

11Bízol-e benne, mert nagy az ereje,
és ráhagyod a munkádat?

12Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat
és megtöltse szérűdet?

13Vígan csapkod a struccmadár szárnya;
bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!

14Hisz tojásait a földön hagyja
s a porban melegíti őket;

15felejti, hogy láb eltapossa,
s a mező vadja eltiporja őket.

16Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának,
nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;

17mert Isten megvonta tőle az okosságot,
és nem adott neki előrelátást;

18de amikor itt az ideje, a magasba rebben,
és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.

19Te adsz-e erőt a lónak?
Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?

20Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska?
Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!

21A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol,
szembeszáll a fegyveresekkel.

22Megveti a félelmet,
és nem hátrál a kard elől.

23Csöröghet a tegez fölötte,
villoghat a lándzsa és a pajzs,

24izgatottan, tombolva falja a földet,
és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,

25amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’
Már messziről szimatolja a harcot,
a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.

26A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom,
és terjeszti ki szárnyait dél felé?

27Parancsszódra száll-e a sas a magasba,
és fészkel meredek helyen?

28Sziklán lakik és ott tanyázik,
meredek kőszálon, járatlan bércen,

29onnan kémleli étkét,
és szeme ellát messzire,

30fiókái vért szürcsölnek,
és tüstént ott terem, ahol tetem van.«

KNB SZIT STL BD RUF KG