39 1Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é; (Zsolt 104,20-22) 2Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek? (Zsolt 116,12-14; Zsid 2,11.12) 3Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök? (Zsolt 147,9; Máté 6,26) 4Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását? (Zsolt 9,13;40,18) 5Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét? (Zsolt 56,13.14) 6Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak. (Jób,39 25. Ésa. 65,13.) 7Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok. (Zsolt 72,11; Malak 1,11) 8Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét, (Zsolt 24,1.2) 9A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet? (Jer 2,24) 10Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását. (Zsolt 110,2.3) 11A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres. (Zsolt 69,37;102,29;Zsolt 52,11) 12Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál? (Zsolt 80,2; Ján 10,11; Jel 7,16.17) 13Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad? 14Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá? (Jer 31,35) 15Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja? (Zsolt 3,6.7;49,16;86,13) 16Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az? (Zsolt 92,11) 17Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki! (Zsolt 27,4) 18És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat. (2Sám 23,1;2Móz 19,5) 19Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja; (2Pét 3,5) 20Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki. (Zsolt 15,1-5) 21De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját. 22Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel? (Ésa 18,18) 23Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes! 24Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan. (Zsolt 118,19) 25Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől; 26Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda: (Jób,39 7.) 27Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng. (Jób,39 8.) 28A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt. 29A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé? (Zsolt 22,5.6;Zsolt 13,4.5) 30A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban? (Ésa 28,16; Róm 10,11)