2Emeld fel szemedet a kopár halmokra, és lásd!
Hol nem háltak veled?
Az utak mentén ültél előttük,
mint az arab a pusztában,
és megszentségtelenítetted az országot
paráznaságoddal és gonoszságoddal.
7így szólt hozzám: »Emberfia, ez az én királyi székem helye és lábam nyomának helye, ahol örökké lakom majd Izrael fiai között. Izrael háza nem szentségteleníti meg többé szent nevemet – ők és királyaik – paráznaságaikkal, királyaik holttesteivel és magaslataikkal. 8Küszöbüket az én küszöböm mellé építették, és ajtófélfáikat az én ajtófélfáim mellé, úgyhogy csak egy fal volt közöttem és közöttük; és meggyalázták szent nevemet utálatosságaikkal, amelyeket cselekedtek; ezért is semmisítettem meg őket haragomban.