21Én mint nemes szőlőfajtát ültettelek el,
mint egészen valódi magot;
hogyan változtál át nekem
idegen szőlőtő vadhajtásává?
33Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. (Iz 5,1-2)
9A népnek pedig ezt a példabeszédet kezdte mondani: »Egy ember szőlőt ültetett. Kiadta bérbe a szőlőműveseknek, azután elutazott hosszabb időre.
Jegyzetek
20,9 Ebben a példabeszédben Jézus arról beszél, hogy Isten elmarasztalja Izraelt: a zsidók nem csak visszautasították, üldözték és legyilkolták Isten küldötteit, hanem az ő Fiával is szembeszegültek és keresztrefeszítették őt. Ezzel kint rekedtek az Isten országából. Mégis, ahogyan Pál mondja, az ő elmarasztalásuk nem örökre szól: egy napon majd tömegesen csatlakoznak az egyházhoz (vö. Róm 11,25-32).