12

¹Igaz vagy, Uram,
ha vitatkozom is veled;
mégis hadd folytassak pert veled!
Miért sikeres az istentelenek útja?
Nyugodtan élnek mind a hűtlenül elpártolók.

²Elültetted őket, gyökeret is vertek,
fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak;
közel vagy a szájukhoz,
de távol a veséjüktől.

³Te, Uram, ismersz engem, látsz engem,
és megvizsgáltad, hogy szívem veled van.
Különítsd el őket, mint juhokat a levágásra,
és jelöld meg őket a leölés napjára!

⁴Meddig fog még gyászolni a föld,
és lesz száraz az egész mező füve?
A rajta lakók gonoszsága miatt
eltűnt állat és madár;
mert azt mondták:
»Nem fogja meglátni végünket!«

⁵»Ha gyalogosokkal futottál, mégis kifárasztottak,
hogyan fogsz versenyezni a lovakkal?
Békés földön biztonságban érzed ugyan magad,
de mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében?

⁶Bizony, még testvéreid és atyád háza is,
még ők is hűtlenek lettek hozzád,
még ők is teli torokkal kiáltoznak mögötted.
Ne higgy nekik, még ha jót mondanak is neked!«

⁷»Elhagytam házamat,
elvetettem örökségemet;
átadtam lelkem kedvesét
ellenségeinek kezébe.

⁸Olyan lett hozzám örökségem,
mint oroszlán az erdőben:
kieresztette ellenem hangját,
ezért meggyűlöltem őt.

⁹Vajon tarka madár az én örökségem,
melyet madarak fognak körül?
Gyertek, gyűljetek össze, mezei vadak mind,
jöjjetek enni!

¹⁰Sok pásztor pusztította szőlőmet,
eltiporták osztályrészemet;
drága osztályrészemet
puszta sivataggá tették.

¹¹Pusztává tették,
gyászol előttem pusztaságként;
elpusztult az egész ország,
mert nincs senki, aki szívére venné.«

¹²Minden kopár dombra a sivatagban
pusztítók jöttek,
mert az Úr kardja emészt
az ország egyik végétől az ország másik végéig;
nincs békessége egyetlen testnek sem.

¹³Búzát vetettek, de tövist arattak,
kimerültek, de nincs hasznuk belőle.
Szégyenkezzetek termésetek miatt,
az Úr izzó haragja miatt!

¹⁴Így szól az Úr minden gonosz szomszédom ellen, akik hozzányúlnak az örökséghez, melyet örökségül adtam népemnek, Izraelnek: »Íme, én kitépem őket földjükből, és Júda házát is kitépem közülük. ¹⁵De ez történik majd: miután kitéptem őket, ismét megkönyörülök rajtuk, és visszaviszem őket, mindegyiket a maga örökségébe és mindegyiket a maga földjére. ¹⁶Ez történik: ha majd jól megtanulják népem útjait, úgyhogy az én nevemre esküsznek: ‘Él az Úr!’ – ahogy megtanították népemet Baálra esküdni –, akkor felépülnek népem között. ¹⁷De ha nem hallgatják meg, gyökerestül kitépem és elpusztítom azt a nemzetet« – mondja az Úr.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet