32 ¹Történt pedig a tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

²»Emberfia, zengj siralmat a fáraóról, Egyiptom királyáról és ezt mondd neki:
Hasonlóvá tetted magadat a nemzetek oroszlánjához,
és a tengerben levő krokodilhoz;
szarvaddal ökleltél folyamaidban,
lábaddal zavarossá tetted a vizet,
és tapostad áramlásait.

³Ezért így szól az Úr Isten:
kiterjesztem feletted hálómat
számos népnek sokasága által,
és hálómmal kihúznak;

⁴a földre vetlek,
a nyílt mezőre kidoblak;
rád csődítem az ég madarait mind,
és jóllakatom belőled az egész föld vadjait.

⁵Húsodat a hegyekre vetem,
és gennyeddel betöltöm dombjaidat.

⁶Megöntözöm bűzös véreddel a földet
a hegyek tetején,
és a völgyek megtelnek veled.

⁷Amikor majd kialszol, betakarom az eget,
és elsötétítem csillagjait;
a napot befödöm felhővel,
s a hold nem adja világosságát.

⁸Az ég minden világítóját gyászba borítom érted,
és sötétséget bocsátok földedre
– mondja az Úr Isten –,
amikor elhullanak sebesültjeid az ország közepén
– mondja az Úr Isten. –

⁹Megszomorítom a szívét számos népnek, amikor eljuttatom romjaidat a nemzetek közé, oly országokba, amelyekről nem tudsz. ¹⁰Döbbenetbe ejtek miattad sok népet, és királyaik szörnyű félelemben remegnek majd miattad, amikor arcuk előtt villogni kezd kardom, és mindenki hirtelen a saját életéért remeg majd romlásod napján. ¹¹Mert így szól az Úr Isten: Babilon királyának kardja jön rád!

¹²Sokaságodat a földre terítem
a hősök kardjával;
ezek a nemzetek mind legyőzhetetlenek,
és semmivé teszik Egyiptom kevélységét,
és szétszórják sokaságát.

¹³Kiirtom minden állatát,
mely a sok víz mellett lakott;
nem zavarja fel többé azokat ember lába,
sem állat körme nem kavarja fel.

¹⁴Akkor majd igen tisztává teszem vizeiket,
és folyóit úgy ömlesztem, mint az olajat – mondja az Úr Isten –,

¹⁵amikor sivataggá teszem Egyiptom földjét,
az országot pedig elhagyja az, ami betölti,
amikor majd megverem valamennyi lakóját,
és megtudják, hogy én vagyok az Úr!

¹⁶Gyászének ez, és mint gyászdalt éneklik majd. A nemzetek leányai éneklik, Egyiptomról és sokaságáról éneklik« – úgymond az Úr Isten.
¹⁷Történt pedig a tizenkettedik esztendőben, a hónap tizenötödik napján, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ¹⁸»Emberfia, énekelj gyászdalt Egyiptom sokaságáról, és vond le őt magát s a hatalmas nemzetek leányait a föld legmélyére, azokhoz, akik leszálltak a verembe.

¹⁹Kinél vagy te szebb?
Szállj le, és pihenj a körülmetéletlenek között!

²⁰Azok közé hullanak majd, akiket a kard ölt meg; a kard már át van adva, lerántják őt és egész népét! ²¹Beszélnek vele a legerősebb vitézek az alvilág közepéből, akik az ő segítőivel együtt leszálltak, és pihennek a körülmetéletlenek, a kard által megöltek. ²²Ott van Asszúr és annak egész sokasága, körülötte vannak sírjaik; mindegyikük meg van ölve, kard által estek el. ²³A verem legmélyén vannak sírjaik, és sokasága sírjai körül van; mindegyikük meg van ölve, kard által estek el, akik egykor rettegésbe ejtették az élők földjét. ²⁴Ott van Élám és annak egész sokasága az ő sírja körül; mindegyikük meg van ölve, kard által estek el, és körülmetéletlenül szálltak le a föld legmélyére, akik rettegésbe ejtették az élők földjét; és most gyalázatukat hordozzák mindazok előtt, akik leszálltak a sírgödörbe. ²⁵A megöltek közé helyezték nyugvó ágyát összes népével együtt; körülötte vannak sírjaik; mind körülmetéletlenek ők, a kard ölte meg őket, mert rettegésbe ejtették az élők földjét; és most gyalázatukat hordozzák mindazok előtt, akik leszálltak a sírgödörbe; a megöltek közt van az ő helyük. ²⁶Ott van Mesek és Tubál és annak egész sokasága; körülötte vannak sírjai; mind körülmetéletlenek ők és meg vannak ölve, kard által estek el, mert rettegésbe ejtették az élők földjét. ²⁷Nem azokkal a hősökkel pihennek ők, akik a hajdankorban estek el, akik fegyvereikkel szálltak le az alvilágba, és fejük alá tették kardjukat; mert csontjukban van a gonoszságuk, mert rettegésére voltak a hősöknek az élők földjén. ²⁸Tehát téged is a körülmetéletlenek közt tipornak majd össze, és azok között pihensz, akiket a kard ölt meg. ²⁹Ott van Edom, annak királyai és minden fejedelme. Seregükkel együtt azok közé jutottak, akiket megölt a kard; a körülmetéletlenek között pihennek, azokkal, akik leszálltak a sírgödörbe. ³⁰Ott van Észak összes fejedelme és a szidoniak mind, letaszították őket a megöltekhez; remegnek és megszégyenülnek erejükben. Körülmetéletlenül pihennek azok között, akiket megölt a kard, és gyalázatukat hordozzák mindazok előtt, akik leszálltak a sírgödörbe. ³¹Meglátja majd ezeket a fáraó, és megvigasztalódik egész sokaságán, amelyet megölt a kard – a fáraó és egész hadserege –, mondja az Úr Isten. – ³²Mert az én félelmemet adom az élők földjére, s a körülmetéletlenek közt pihen majd, azok között, akiket megölt a kard – a fáraó és egész sokasága« – mondja az Úr Isten.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet