8
1Ami pedig a bálványoknak áldozott húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.
2Ha valaki úgy véli, hogy valamilyen ismeretre tett szert, még nem ismerte fel, hogyan kell megismernie.
3De ha valaki szereti Istent, azt már megismerte Isten.
4Ami tehát a bálványoknak áldozott hús fogyasztását illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy nincs más Isten, csak egy.
5Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, amint sok isten van és sok úr,
6nekünk mégis egy Istenünk van, az Atya, akitől minden van, s akiért vagyunk; és egy Urunk van, Jézus Krisztus, aki által minden van, s aki által mi is vagyunk.
7De nem mindenkinek van ismerete; egyesek mindmáig bálványokhoz szokva, a húst, mint bálványáldozatot eszik, és lelkiismeretük, mivel gyönge, beszennyeződik.
8Pedig az étel nem tesz minket kedvesebbé Isten előtt; ha nem eszünk, nem fogunk hiányt szenvedni, s ha eszünk, nem fogunk bővelkedni.
9Vigyázzatok azonban, hogy a ti szabadságotok ne legyen valamiképpen a gyengék botránkozására.
10Mert ha valaki azt, akinek ismerete van, a bálványtemplomban látja az asztalnál, annak a lelkiismerete, mert gyönge, felbátorodik a bálványhús evésére.
11Így a te ismereted miatt elvész gyönge testvéred, akiért Krisztus meghalt!
12Amikor azonban testvéreitek ellen így vétkeztek, és megsértitek az ő gyönge lelkiismeretüket, Krisztus ellen vétkeztek.
13Ezért ha étel botránkoztatja meg testvéremet, inkább nem eszem húst sohasem, hogy testvéremet meg ne botránkoztassam.
9
1Nem vagyok-e szabad? Nem vagyok-e apostol? Nem láttam-e Jézust, a mi Urunkat? Nem az én művem vagytok-e ti az Úrban?
2Ha másoknak nem is volnék apostola, nektek bizony az vagyok; mert az én apostolságom pecsétje ti vagytok az Úrban.
3Ez az én védekezésem azok előtt, akik kérdőre vonnak engem.
4Vajon nincs jogunk enni és inni?
5Vajon nincs jogunk asszonytestvért magunkkal vinni, mint a többi apostol, az Úr testvérei és Kéfás?
6Vagy csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk arra, hogy ne dolgozzunk?
7Ki katonáskodik a saját zsoldján? Ki ültet szőlőt, és nem eszik annak gyümölcséből? Vagy ki legeltet nyájat, és nem élvezi a nyáj tejét?
8Vajon emberi módon mondom ezeket? Nem ugyanezt mondja a törvény is?
9Mert írva van Mózes törvényében: »Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!«Vajon az ökrökre van gondja Istennek?
(MTörv 25,4}<fs)
10Nem inkább miértünk mondja ezt? Bizony, értünk írták meg ezt, hogy aki szánt, reménységben szántson, és aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy része lesz a termésben.
11Ha mi lelki javakat vetettünk nektek, nagy dolog-e, ha anyagi javaitokat aratjuk?
12Ha mások részesülnek a ti javaitokból, miért nem sokkal inkább mi? De nem éltünk ezzel a hatalommal, hanem mindent eltűrünk, hogy akadályt ne állítsunk Krisztus evangéliuma elé.
13Nem tudjátok, hogy akik a templomi szolgálatokat végzik, a szentélyből származó dolgokat eszik? És akik az oltárnál szolgálnak, az oltárról részesednek?
14Éppen így rendelte az Úr is azok számára, akik az evangéliumot hirdetik, hogy az evangéliumból éljenek.
15Én azonban ezek közül semmivel sem éltem. De nem azért írtam le mindezt, hogy a jövőben így bánjatok velem! Inkább meghalnék! Senki sem fogja semmissé tenni ezt az én dicsekvésemet!
16Mert ha hirdetem az evangéliumot, nincs miért dicsekednem, hiszen kényszer alatt vagyok. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot!
17Mert ha a magam akaratából tenném ezt, fizetségre tarthatnék igényt. De ha nem a magam akaratából teszem, akkor sáfársággal vagyok megbízva.
18Mi tehát az én fizetségem? Az, hogy az evangélium hirdetésekor ingyen adom az evangéliumot, és nem élek vissza az evangéliumból eredő hatalmammal.
19Mert én, bár mindenkitől független voltam, mindenki szolgájává tettem magam, hogy minél többeket nyerjek meg.
20A zsidóknak olyan lettem, mint zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény alatt levőknek, mintha a törvény alatt volnék – bár én magam nem vagyok a törvény alatt –, hogy a törvény alatt levőket megnyerjem;
21a törvény nélkül levőknek, mintha a törvény nélkül volnék – bár nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye alatt élek –, hogy megnyerjem a törvény nélkül levőket.
22A gyöngéknek gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket; mindenkinek mindene lettem, hogy egyeseket megmentsek.
23Mindent az evangéliumért teszek, hogy nekem is részem legyen benne.
24Nem tudjátok, hogy akik a versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!
25Az pedig, aki részt vesz a versenyben, mindentől tartózkodik: ők azért, hogy hervatag koszorút nyerjenek, mi pedig, hogy hervadhatatlant.
26Futok tehát, és nem csak vaktában; mérem az ökölcsapásokat, s nem csak úgy, a levegőbe csapkodva;
27hanem sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem, nehogy, míg másokat tanítok, magam elvetésre méltó legyek.
10
1Nem akarom, hogy figyelmen kívül hagyjátok, testvérek, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan átvonultak a tengeren,
2és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózes által a felhőben és a tengerben.
3Mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették,
4és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla pedig Krisztus volt.
5De legtöbbjükben nem telt kedve Istennek, hiszen elpusztultak a pusztában.
(Szám 14,16)
6Ez pedig számunkra előképként történt, hogy mi ne kívánjuk meg a rosszat, mint ahogy ők megkívánták.
7Se bálványimádók ne legyetek, mint egyesek azok közül, amint írva van: »Leült a nép enni és inni, és fölkeltek játszani«.
(Kiv 32,6)
8És ne paráználkodjunk, ahogy egyesek paráználkodtak azok közül, és egy nap huszonháromezren pusztultak el.
(Szám 25,1.9)
9Krisztust se kísértsük, mint egyesek azok közül kísértették, és elvesztek a kígyók által.
(Szám 21,5)
10Zúgolódni se zúgolódjatok, mint egyesek zúgolódtak azok közül, és elvesztek a pusztító által.
(Szám 14,2.36)
11Mindezek előképként történtek velük, és azért írták le, hogy okuljunk belőlük mi, akikhez az idők vége elközelgett.
12Aki tehát azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.
13Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem engedi meg, hogy erőtökön felül szenvedjetek kísértést, hanem a kísértéssel együtt a szabadulást is megadja, hogy elviselhessétek.
14Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást.
15Úgy szólok hozzátok, mint értelmes emberekhez; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok:
16Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testében való részesedés?
17Mert egy a kenyér, s egy test vagyunk sokan, hiszen mindnyájan egy kenyérből részesülünk.
18Tekintsétek a test szerint való Izraelt: akik az áldozatokat eszik, ugye közösségben vannak az oltárral?
19Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy a bálványoknak áldozott hús vagy a bálvány valóban valami?
20Dehogy! De amit a nemzetek áldoznak, azt az ördögöknek áldozzák és nem Istennek. Nem akarom, hogy ördögökkel legyetek közösségben.
(Zsolt 106,37)
21Nem ihatjátok az Úr kelyhét és az ördögök kelyhét. Nem lehettek részesei az Úr asztalának és az ördögök asztalának.
22Ingereljük talán féltékenységre az Urat?Talán erősebbek vagyunk nála?
(Mal 1,7; MTörv 32,21}<fs)
23»Minden szabad«, de nem minden használ. »Minden szabad«, de nem minden szolgál épülésre.
24Senki se keresse a maga javát, hanem a másikét.
25Mindent, ami a húspiacon eladásra kerül, egyetek meg, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek.
26Mert az Úré a föld és annak teljessége
(Zsolt 24,1)
27Ha valaki a hitetlenek közül meghív titeket és el akartok menni, mindent egyetek meg, amit elétek tesznek, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek.
28De ha valaki azt mondja nektek: »Ez a bálványok áldozatából való«, ne egyétek meg amiatt, aki szóvá tette, és a lelkiismeret miatt;
29nem a te lelkiismeretedet értem ezen, hanem a másikét. Miért ítélje meg az én szabadságomat másnak a lelkiismerete?
30Ha én hálaadással étkezem, miért káromoljon engem valaki azért, amiért hálát adok?
31Tehát akár esztek, akár isztok, és bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.
32Ne adjatok okot a botránkozásra se zsidóknak, se görögöknek, se Isten egyházának,
33mint ahogy én is mindenben mindenkinek kedvében járok, nem azt keresve, ami nekem hasznos, hanem ami a többieknek, hogy üdvözüljenek.
11
1Kövessétek példámat, ahogy én Krisztus példáját követem!.
Jegyzetek
9,5 Az apostolok kíséretében jámbor asszonyok is voltak, akik szolgálatukra lehettek, például pogány asszonyokkal való kapcsolatfelvétel esetében, vagy nők keresztelésénél.
9,12 Pál saját kezével kereste kenyerét (Csel 18,3): részben azért, hogy ne legyen terhére a fiatal keresztény közösségeknek, részben pedig, hogy példát adjon a szorgalmas munkára. Ez akkor nagyon időszerű volt, mert a munkát szabad emberhez méltatlannak tartották.
10,25 Húspiac: ma hentes vagy mészárszék. A bálványoknak feláldozott állatok húsát is kimérték, ha a papság vagy az áldozatbemutató nem tudta elfogyasztani. Pál szerint jobb lemondani saját jogainkról ill. szabadságunkról, mint bárkit is megbotránkoztatni azok közül, akiket Krisztus megváltott.