22És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. (Mát 9,35; Márk 6,6) 23Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik: (Luk 12,43; Róm 2,29) 24Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. (Mát 7,13.14;Mát 5,22-48;10,37-39) 25Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti; (Mát 25,10-12;Mát 7,21;25,42.43) 26Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál; (Mát 7,22.23) 27De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek! (2Móz 3,6) 28Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. (Mát 8,11.12; Ésa 65,13) 29És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. (Róm 15,14.18.19.24) 30És ímé vannak utolsók, a kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek. (Mát 19,30)