A szűk kapu.
22Útban Jeruzsálem felé tanított a városokban és a falvakban, ahol csak keresztülment. 23Valaki megkérdezte tőle: „Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?” Ő így felelt: 24„Igyekezzetek bejutni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. 25Mikor fölkel a családatya és bezárja az ajtót, ti akkor kinnmaradtok és zörgetni kezditek az ajtót: Uram, nyisd ki! Erre ő azt feleli: nem tudom, honnan vagytok. 26Mire ti bizonykodni kezdtek: hiszen előtted ettünk és ittunk! A mi utcánkon tanítottál! 27De ő megismétli: nem tudom, honnét vagytok! Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők! 28Sírás lesz ott és fogak csikorgatása, amikor látjátok majd Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és az összes prófétát Isten országában, magatokat pedig kitaszítva onnan. 29Jönnek majd napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek Isten országában. 30Vannak tehát utolsók, akik elsők lesznek, és elsők, akik utolsók lesznek.”