13 1Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. (Mát 24,31-37) 2És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? (Mát 23,24; Márk 13,21) 3Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek. (Mát 24,27.30) 4Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? (Luk 9,22;22,63.64;23,33;24,7; Mát 16,21;17,24;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33) 5Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek. (Luk 19,42-44; Mát 3,8-10) 6És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. (Luk 21,6.22-24; Mát 23,37.38;Mát 21,42) 7És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? (Zsolt 118,22) 8Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: (1Móz 19,23-25) 9És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt. (Luk,13 19.;Luk 6,38) 10Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában. (Mát 24,37.38) 11És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. (1Móz 19,26) 12És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! (Luk 9,24; Mát 10,39;16,25; Márk 8,35; Ján 12,25) 13És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent. (Mát 24,40.41) 14Felelvén pedig a zsinagógafő, haragudva, hogy szombatnapon gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jőjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon. 15Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni? (Mát 12,11) 16Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon? (Mát 24,28) 17És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges dolgokon, a melyek ő általa lettek. (Luk,13 12. 13.) 18Monda pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt? (Márk 4,30) 19Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. (Mát 13,31.32; Márk 4,31) 20És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát? (Luk,13 18.) 21Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. (Mát 13,33) 22És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. (Mát 9,35; Márk 6,6) 23Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik: (Luk 12,43; Róm 2,29) 24Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. (Mát 7,13.14;Mát 5,22-48;10,37-39) 25Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti; (Mát 25,10-12;Mát 7,21;25,42.43) 26Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál; (Mát 7,22.23) 27De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek! (2Móz 3,6) 28Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. (Mát 8,11.12; Ésa 65,13) 29És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. (Róm 15,14.18.19.24) 30És ímé vannak utolsók, a kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek. (Mát 19,30) 31Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni. (Mát 19,13-15; Márk 10,13) 32És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem. (Luk 18,31-33) 33Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. (Mát 18,3; Márk 10,15) 34Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok! (Luk 19,42-44; Mát 23,37.38;Ján 11,47-53; Luk 19,47) 35Ímé pusztán hagyatik néktek a ti házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő az idő, mikor ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! (Mik 3,12; Luk 19,43.44;Luk 19,38; Mát 23,38.39)