Keresés a Bibliában

22Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el, (Ján,6 48.) 23De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr: 24Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust. (Ján 12,28) 25És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide? 26Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok. (Ján 14,8-10) 27Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (Ján,6 40. 54. Ján 4,14.;Ján 5,37;8,18; Mát 3,17;17,5; Márk 1,11;9,7; Luk 3,22;9,35.2Pét;1,17) 28Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük? 29Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött. (1Ján 3,23) 30Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz? (Mát 12,38;16,1; Márk 8,11; Luk 11,29.1Kor;1,22) 31A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök. (2Móz 16,4.15) 32Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret. (Ésa 35,6) 33Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak. 34Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret! (Ján 8,12) 35Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. (Ján 4,14;7,37) 36De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek. 37Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem. (Mát 21,17; Márk 15,9; Luk 23,16; Ján 18,39) 38Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem. (Ján 3,13;Ján 5,30; Mát 26,39; Márk 14,36; Luk 22,42) 39Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon. (Ján 10,28;17,12;18,9) 40Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (Ján,6 47. Ján 3,18. 36. 5,24.) 41Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá. (1Kor 2,8) 42És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá? (Mát 13,55; Márk 6,3; Luk 4,22) 43Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között! (Ján 2,38;2Thess 1,7; Zsid 4,1-11) 44Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. (Ján 18,14) 45Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő. (Ésa 54,13; Jer 31,33.34) 46Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát. (Ján 1,18; Mát 11,27; Luk 10,22) 47Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (Ján,6 40.) 48Én vagyok az életnek kenyere. (Mát 26,3; Márk 14,1; Luk 22,2) 49A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak. (Ján,6 31.) 50Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon. (Mát 15,24; Ján 4,22; Róm 1,16;15,18;Mát 11,28) 51Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (Ján 3,13) 52Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? (1Kor 15,20-23) 53Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. (Mát 26,6; Márk 14,3) 54A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (Ján 4,14) 55Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. (Márk 15,1) 56A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban. (Ján 15,5) 57A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam. (Márk 11,28) 58Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (Ján 3,13) 59Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.

KNB SZIT STL BD RUF KG